Hírek UK


Több száz terrorista lehet Európában

Francois Hollande szerint az iszlamista fenyegetés még sosem volt ennyire súlyos Franciaország és az Európai Unió számára, mint most. Az Europol adatai szerint közel 1500-1800 ember térhetett már vissza a terrorállamokból, köztük több száz potenciális terrorista. 


A feltételezésekről az Europol egyik szóvivője beszélt a Neue Osnabrücker Zeitung című lapnak a tegnapi, francia templom elleni támadást követően. A szervezet szerint több száz potenciális terrorista lehet Európában. Az Europol adatai szerint ötezer ember mehetett az EU-ból harcolni a Közel-Keletre, és mintegy harmaduk, 1500-1800 ember térhetett már vissza.

“Többségük se nem képes, se nem hajlandó terrortámadásokat elkövetni, de ezzel együtt is több száz olyan potenciális terrorista marad, akik veszélyt jelenthetnek Európa biztonságára”

– hagsúlyozta az Europol.

A szervezet szerint olyan emberekről van szó, akik uniós állampolgárként mentek az Iszlám Állam által uralt területekre, hogy a terrorszervezet harcosai legyenek, majd visszatértek Európába.

„A terrorszervezetek tagjai vagy az uniós útlevéllel rendelkező hazatérő idegen harcosok rendszerint valódi vagy hamis útlevéllel lépnek be az EU-ba, és nem hagyatkoznak embercsempész bandákra” 

- mondta az Europol egyik szóvivője a lapnak.

Az Europol kiemelte, hogy „nem utal konkrét nyom” arra, hogy az Iszlám Állam rendszerszerűen kihasználná a migrációs válságot arra, hogy terroristákat juttasson Európába.

Németországot okolják

Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter a német kormányt teszi felelőssé a legutóbbi erőszakos cselekményekért. Varsó határozottan elutasítja a menekülteknek az Európai Bizottság által javasolt kvóta szerinti befogadását. A lengyel nemzeti konzervatív kormány hosszú idő óta bírálja a német menekültpolitikát.

“Hetek óta naponta terrortámadásokról hallunk. A legutóbbi események lengyel állampolgárokat is érintettek” – idézték a hírügynökségek a kormányfőt.

A kormányfő Beata Szydlo arra a lengyel női áldozatra gondolt, akit egy szíriai menekült bozótvágó késsel gyilkolt meg Reutlingenben. A tragédiáról a vizsgálódás során később kiderült, hogy a gyilkosság oka párkapcsolati konfliktus volt. A kormányfő ennek ellenére sziklaszilárdan ragaszkodik ahhoz, hogy:

“A lengyel állam kötelessége, hogy magyarázatot, őszinte tájékoztatást követeljen az eseményekkel kapcsolatban, azok ugyanis a közvetlen szomszédságunkban történtek.”

„Megérkezett az iszlamista terror”

A baljós mondat a bajor miniszterelnök beszédében hangzott el, amelyben során azt is kijelentette, hogy „fel kell lépni a lakosság védelmében és nem szabad "relativizálni" a problémát.”- mondta a bajor miniszter. 

A jobboldali CSU elnöke a berlini vezetés nyilatkozataira utalva hangoztatta: elfogadhatatlan az az érvelés, hogy a politika nem ígérhet teljes biztonságot, elfogadhatatlan az iszlamista terrorizmus “relativizálása” annak mérlegelésével, hogy a lakosság különböző csoportjában mekkora a bűnözés, és nem elég higgadtságot kérni az emberektől, hanem mindent meg kell tenni a közbiztonság erősítéséért.

Bajorországban az utóbbi nyolc napon történt négy támadás közül három – Würzburg, München, Ansbach – az ország területén volt. Würzburgnál július 18-án egy bizonytalan személyazonosságú menedékkérő megsebesített öt embert. Rárontott a rendőrökre is, ezért lelőtték. Július 22-én egy 18 éves iráni-német állampolgár Münchenben kilenc embert agyonlőtt, majd végzett magával. Július 24-én egy 27 éves szíriai férfi – akinek menedékkérelmét elutasították – felrobbantotta magát Ansbachban egy fesztivál közelében; a férfi életét vesztette, tizenöten megsebesültek.

A történek miatt Joachim Herrmann tartományi belügyminiszter teljes reformot követel, amit azért tart fontosnak, mert:

„Az utóbbi hónapokban “sajnos az is kiderült, hogy a menekültek útvonalait terroristák és bűnözők is használják, akik menedékkérőnek adták ki magukat, ezért nem szabad alkalmazni a nyitott határok politikáját.”

Szerinte a reformokat a határon való beléptetésnél kell kezdeni. A jelentkező menedékkérőket fel kell tartóztatni, ha nem igazolják hitelt érdemlően személyazonosságukat, és ki kell vizsgálni, hogy kicsodák. Az elutasított vagy bűncselekmény miatt elítélt menedékkérőket következetesebben ki kell toloncolni, továbbá fokozottabban kell ellenőrizni, hogy “mi folyik a menekültszállásokon”. Hozzátette a miniszter, hogy szakítani kell azzal a “tabuval”, hogy senkit nem szabad visszaküldeni olyan országba, ahol háború van, arra utalva, hogy a háború sújtotta területek bizonyos részei „megfelelően biztonságos az állampolgárok tartózkodásához.”