Film


Pécsi szál

Hogyan lett Pécs a magyar könnyűzene fellegvára? Hiszen innen indult a Kispál és Borz, a Halott Pénz, a Punnany Massif, a 30Y, Takáts Eszter és a Junkie Jack Flash, sok más banda mellett. Mi lehet a város titka?

A mediterrán klíma vagy a mecseki uránbánya sugárzása? A tettyei dombok visszhangja? Emma néni, a legendás karvezető? Vagy van valami a levegőben?

A fent felsorolt zenekarok tagjai

Szabó Simon (Moszkva tér, Papírrepülők, Kölcsönlakás) Indiana Jonesként a rejtély nyomába ered és önmagát, de a pécsi zenekarokat sem kímélve próbálja kideríteni, miben áll a nagy titok.

Lévai Balázs zenés filmje egy backstage-buliba oltott nyomozás története a legnagyobb pécsi zenei sztárokkal.

Lévai Balázs és Szabó Simon

 

Színes, magyar zenés film

Eredeti cím: Pécsi szál

Rendező: Lévai Balázs

Szereplők: Szabó Simon, Pallagi Melitta, Halott Pénz, Punnany Massif, Kispál és Borz, 30Y, Takáts Eszter, Junkie Jack Flash

Hossz: 73 perc

Gyártási év: 2019

Korhatár besorolás: 12 éven aluliaknak nem ajánlott!

Mozi bemutató: 2019. május 9.

Forgalmazó: Budapest Film Zrt.

 

fotó: Polhodzik Ádám

 

Interjú Lévai Balázs rendezővel

 

Miért Pécs? Hogyan született meg a film ötlete?

Én nem vagyok pécsi, de sok minden köt a városhoz. Itt szereztem az egyik diplomámat a 90-es években, úgy 10 éve a POSZT (Pécsi Országos Színházi Találkozó) állandó szereplője vagyok, a szakmai beszélgetéseket moderálom, valamint Lovasi Andráshoz és Beck Zoltánhoz fűződő barátságom miatt is sokat jártam, dolgoztam, buliztam Pécsett.

 Engem nagyon megfogott a város hangulata, egy élhető, szerethető városnak ismertem meg. Szeretek Pécsen lenni.

A film ötlete még 2011-ben született, először játékfilmet próbáltunk írni belőle Maruszki Balázs forgatókönyvíró társammal. Azzal akkor megrekedtünk, de sok évvel később visszatértünk az ötlethez, már nem játék-, hanem egyfajta kísérleti film formában.

 Ez valósult most meg. Szabó Simon Indiana Jonesként nyomoz a filmben, a pécsi titkot kutatva. Hogyan került ő a képbe?

Simon konkrétan a szomszédom Budapesten. Rendszeresen a garázsom előtt parkolt. Ezt megelégelve megzsaroltam, hogy cserébe egyszer eljön játszani egy low budget filmembe. Szóval, nem volt sok választása, a jó szomszédi viszony sokba’ van. Nekem egy olyan főszereplő figurára volt szükségem ebben a filmben, aki otthonosan mozog a zenészek között, akit ismernek és szeretnek, akinek van humora, és, aki könnyen belökhető spontán szituációkba is.

Erre a karakterre Simon volt a tökéletes választás. A filmben a legnevesebb pécsi zenekarok szerepelnek. Simont (és a nézőket) a Kispál és a Borz, a Halott Pénz, a Punnany Massif, a 30Y, Takáts Eszter és a Junkie Jack Flash kalauzolja végig a városon és a múlton.

Milyen volt a forgatás a zenészekkel?

A zenészekkel eggyel nehezebb mint a színészekkel. A színész tudja, hogy a forgatás lassú üzem, sokat kell várni az átállásoknál, sok az üresjárat, ez sajnos a filmezés velejárója. A zenész türelmetlenebb, egyből csinálná, pörögne, menne tovább. De ők is nagyon fegyelmezetten próbáltak alkalmazkodni ehhez a helyzethez, egy rossz szavam nem lehet.

Én őket gyakorlatilag nem instruáltam, hiszen nem színészek, isten ments, hogy elkezdjenek játszani. Legtöbbször csak a helyzetet beszéltük meg, amiben szabadon viselkedtek, reagáltak.

Mennyi ideig tartott a forgatás?

Ez egy kisköltségvetésű film, összesen 11-12 forgatási napunk volt, de ezekből próbáltuk a lehető legtöbbet kipréselni. Meggyes Kriszta producer vezetésével óriási munkát végzett a stáb, nekik köszönhető, hogy végül a mozikba is eljuthat a film.

Milyen nehézségekkel kellett szembenézni?

Nehéz ennyi nagymenő zenészt összeszervezni, különösen a közös jelenetekre. Szintén nehéz fesztiválon forgatni, hiszen ott sokszor útban vagy a fellépőknek, útban vagy a közönségnek, de ezt a PEN-en (Pécsi Egyetemi Napok) a szervezők segítségével elég jól sikerült megoldanunk. Temetőben sem egyszerű feladat forgatni, de a Pécsi Köztemető munkatársai nagyon segítőkészek voltak. Szerintem mi vagyunk az egyetlen magyar film, amelyiknek a támogatói csapatában egy temető is található.

Kiknek készült a film? Kikre számítasz elsősorban nézőként?

Egy többrétegű filmet próbáltam összerakni. Nyilván az elsődleges célcsoport a főszereplő zenekarok rajongói, ami egy elég széles réteg, hiszen a Kispáltól a Punnanyn át a Halott Pénzig ez minimum két generációt ölel fel. Mivel reményeim szerint a jó zenéken kívül van a filmnek egy intellektuálisan is érdekes szála, ezért a filmes kísérletek iránt érdeklődő nézőkre is számítok. És persze mindenkire, akinek van személyes élménye Pécsről és a pécsi zenekarokról.

Különösen a ‘Köszönjük, de nem kell több pécsi zenekar’ Facebook csoport tagjaira, nekik tuti be fog jönni a PÉCSI SZÁL.

Lovasi András, Beck Zoltán és Szabó Simon

Interjú Szabó Simon főszereplővel

 

Az emberek általában a tuskó, vígjátéki szerepeiddel azonosítanak, a PÉCSI SZÁLban viszont másfajta figura vagy, egy oknyomozó riporter, aki a pécsi titok nyomába ered. Ki akartál lépni a skatulyából?

Szeretek vígjátékokban játszani, de az valóban cél volt, hogy egy kicsit magamat adjam ebben a filmben. A PÉCSI SZÁLban nem az a vicces suttyó vagyok, akit megszokhatott tőlem a közönség, hanem egy hétköznapibb figura. Az volt a feladatom, hogy felvegyem a kapcsolatot a zenészekkel, beszélgessek velük, és kiderítsem, mitől olyan jók a pécsi zenék.

Nem is lett volna célszerű bunkón viselkedni, mert akkor elzavartak volna a francba.

Hogyan talált meg ez a felkérés?

A rendező, Lévai Balázs olyan arcot keresett, aki otthon van a magyar zenei közegben. Lehet, hogy nem mindenki tudja, de nekem van egy komolyabb zenei múltam. Több szórakozóhelyet is vezettem a 2000-es években a Kultiplextől a Merlinen át a Sziget Meduza színpadáig.

A filmben szereplő fiatalabb zenészeket, a Punnany Massifot, a Halott Pénzt vagy a 30Y-t azóta ismerem.

Volt egy fiúzenekarod is.

Tizenöt évesen már punkbandában játszottam, de abból nem lett semmi. A ’90-es évek végén aztán összehoztunk egy fiúcsapatot Boogie Knights néven. Magunknak csináltuk a zenét, és nem nyálslágereket írtunk, hanem breakbeates alapokon nyugvó, elektronikus tánczenét, amire rappeltünk és énekeltünk.

Lemezünk is jelent meg a BMG-nél, de a kiadó elkezdte erőltetni a diszkós remixeket, amiket nem akartunk bevállalni, így egy év után vége lett a zenekarnak.

Miért nem lettél zenész?

Nincs zenei képzettségem, nem játszom semmilyen hangszeren. De írtam reklámzenéket, csináltam remixeket zenekaroknak, és a mai napig szoktam DJ-zni. 1995 óta vásárolok bakeliteket, főleg jungle-t és drum and basst, ezekből válogatok.

A PÉCSI SZÁLban emberkísérletet is végzel – magadon. Hogyan bírtad az intenzív zenehallgatást?

Nehezen. A jóból is megárt a sok. De végignyomtam a harminc órás zenehallgatást, mert ez kellett ahhoz, hogy sikeres legyen a kísérlet.

Milyen szálakon kötődsz Pécshez?

Budapesti gyerek vagyok, de imádom Pécs városát. Az a különleges rezgés, amiről a filmben is sokat beszélünk, sehol máshol nincs meg Magyarországon. Pécsnek más a hangulata, mint a többi városnak. Ezt nem lehet jobban megmagyarázni – ezt át kell élni.

Szerinted miben rejlik a pécsi zenekarok titka?

A kitörésvágyban és a közlékenységben. Pécs nem főváros, mégis különleges helye van a magyar városok között. Vidék, de mondhatjuk azt is, hogy a zene fővárosa. A pécsi zenekarok szeretnének eljutni innen az ország többi részébe, és van mondanivalójuk is arról, hogy kik ők és honnan jöttek. Ettől lesz izgalmas a zenéjük.

Mesélnél a közös munkáról a Kispál és a Borz, a Halott Pénz, a Punnany Massif, a 30Y, Takáts Eszter és a Junkie Jack Flash zenészeivel?

A nagy öregek, Lovasi András és Kispál András kivételével palántakoruk óta ismerem a zenészeket. Emlékszem, a Punnany Massif-osok az írott CD-jükkel jöttek a Kultiplexbe, hogy hadd lépjenek fel, mostanra pedig akkora sztárok lettek, hogy már nincs elég nagy hely, ahol játszhatnának. Ez a régi ismeretség a forgatást is megkönnyítette, mert sokkal jobban megnyíltak, mintha egy idegen faggatta volna őket. Jókat bohóckodtunk együtt.

Mennyiben volt más élmény a forgatás, mint egy hagyományos játékfilmben dolgozni?

Sokkal lazább és picit esetlegesebb volt a forgatás. Nem tudtuk mindig előre, hogy mit fogunk felvenni, mert előfordult, hogy valaki elaludt az előző éjszakai koncert után. Figyelembe kellett vennünk a rock and rollt, mint tényezőt.

Emlékezetes forgatási sztorik?

Belógni egy temetőbe elég hardcore volt. De a legnagyobb kihívást a Pécsi Egyetemi Napok jelentette, mert ott mindig beleszaladt az ember egy felesbe meg egy sörbe. A jó színész azonban mindent megtesz a cél érdekében.

Kinek ajánlanád a filmet?

0-99 éves korig mindenkinek, aki szereti a zenét és szeretné kicsit jobban beleásni magát a magyar könnyűzenei életbe. Aki kíváncsi, miért Pécsett van a magyar zene Szent Grálja, az mindenképpen nézze meg a filmet.

(Az interjút készítette: Soós Tamás)

 

AZ IGAZI SZÁL - A PÉCSI ZENEKAROK

Ez a film azt a titkot próbálja megfejteni, hogy miért jött Pécsről ennyi zenekar, miért határozta meg a város ennyire az ország zenei arculatát. Szabó Simon kérdezett, a zenészek pedig időutazásra indultak.

A Halott Pénz tagjai, Marsalkó Dávid és Járai Márk így emlékeznek vissza: „A Sörház kisterme volt az első próbatermünk. De akkor még nem volt ez a zenekar, csak egy béta verzió, és ott live acteztünk. Ez 2012 őszén, telén történt. Ezen a helyen állt össze később az együttes.”- meséli Marsalkó. „A két Fonogram-díjat kapott Szólj anyunak, hogy a városban vagyok albumunk például úgy készült, hogy be volt horpadva a hangfal, a gitárt meg közvetlenül a számítógépbe dugtuk be.”- avatnak be a fapados kezdetek kulisszatitkaiba.

Járai Márk a kezdeti bulis évekre visszagondolva felidézi, hogy az Est nevű helyről sokszor úgy indultak haza, hogy kaptak egy tálcán úti-csomagot: lime, vodka, stb. „Egyszer hazafelé Dávid nem a járdán ment, hanem az úton, egy rendőrautó elkezdett villogni, megállt, és kiszóltak az ablakon: szeretjük a számokat, de azért ne kelljen bevinni!”

„A pécsi közönség nagyon jó edző, mert ha Pécsett népszerűségre tudsz szert tenni és elismer a közönség és eljár a koncertjeidre, az egy nagyon jó belépő, vagyis kilépő az országos szinthez.” – teszi hozzá Marsalkó Dávid.

A Punnany Massif felkalauzolja a stábot a Mecsek egyik legmagasabb pontjára, a tévétoronyhoz, ahol az alapító tag, Farkas Roland Wolfie idézi a múltat: „Itt régen rengeteg partyt szerveztünk. Volt egy szilveszteri buli, amikor akkora hó volt, hogy nem jött fel a busz, úgyhogy 1 km-en keresztül szerpentineken kellett feltolni a hangcuccot, szánkón.”

A másik alapító Felcser Máté volt, akivel barátságuk kezdeti időszakáról is megoszt egy élményt: „Máté pénzért másolt át nekem kazettákat. A lemezekről meg a legjobb számokat kihagyta és a helyükre olyanokat vett fel, mint a 2 Unlimited. Egyszer úgy döntöttem, hogy na jó, vendetta van, és fogtam egy csomó kazettatokot, bedugtam a pólóm alá és elindultam. Az édesanyja megállított, hogy mi van nálad, mutasd csak. Kizuhant az egész a földre, és kiderült, hogy üres az összes tok.”

Felcser Máté stúdiószobájában az évek során mindenki megfordult, aki számított a pécsi zenei életben, és nonstop buli-helyszínként is szolgált.

A siker ízéről Wolfie-nak eszébe jut egy meghatározó élmény. „Nem tudom, milyen évet írtunk, de a Székesegyház előtt volt egy koncert, vagy a Puzzle vagy az Irie Mafia lépett fel, és kérdeztem Mátét, hogy szerinted valaha mi el fogunk jutni egy ilyen szintre, hogy a saját városunkban kvázi a főtéren felléphessünk? És azt hiszem pont egy évre rá felléptünk ott, és nem hittem el. Az az érzés, amikor lenézel a tömegre, hogy ott az összes exed, a volt tanáraid, a családtagjaid, leírhatatlan.”

Takáts Eszter a Ferencesek utcájában levő Bagolyfészek könyvesboltot mutatja meg a stábnak, ahol az első koncertfellépése volt. A Dante kávézóba járt próbálni a GumiZsuzsival. Az egykori kórista bevallja, hogy egyszer a kóruspróba után elfáradva, kikapcsolódásképpen a Kodály-szoborral is csókolózott. „De nem kelt életre.” A város titkáról pedig így nyilatkozik: „Elkerülhetetlen, hogy találkozzanak emberek egymással, akik inspirálják egymást. Ha egy városban ennyi érzékeny művészlélek lakik, az össze tud adni valamit.”

A Kispál és a Borz frontembere, Lovasi András emlékei szerint nagyon sok próbahelyük volt. „Az egyetem különböző helyein próbáltunk, meg szőlőskertekben, nyaralókban, hétvégi házakban meg pincékben. Aztán megnyílt a Gyár nevű hely, ahol én voltam a koncertszervező sokáig. Ott íródott a Föld, kaland, ilyesmi című lemez. Kesztyűben gitároztunk, ott nagyon hideg volt mindig.”

Kispál András hozzáteszi: „Azért van annyi lassú számunk, mert fáztunk.” Az együttes alapítói arról is mesélnek, amikor a 30Y-t vitték magukkal elő-zenekarnak.

„Volt két vokálos lány, akik hátul énekeltek, és a Kispál meg szakmai tanácsokkal látta el őket.”

A 30Y énekese, Beck Zoltán az együttes billentyűséről így sztorizgat: „Egy szürke reggelen felhívott a Papa, hogy figyelj, diplomát szereztem Szegeden, zongoraművész vagyok, mit csináljak? Szállj be a zenekarba, van egy ilyen zenekarunk Pécsen, mondtam, ezzel letettük a telefont. Pár napra rá valaki csenget, és ott áll a kapuban egy csővázas hátizsákkal a Papa, hogy akkor ő megjött… Előtte volt ugye két vokálos lányunk, az egyikük nagyszerű hegedűs volt, a Molnár Kriszta. Aztán megjött a Papa, és olyan jól nézett ki, hogy dobtuk a csajokat.”

A 30Y a Bőrgyárban próbált, indusztriális környezetben. Ott születtek első lemezük dalai is. Annyira le voltak gatyásodva, hogy nem tudtak kifizetni egy stúdiót, így egy mobil keverőpulttal vették fel az egészet. Beck Zoli szerint „magát a zenekarságot adta Pécs, és ez a legtöbb, amit egy város adhat. Az meg tök jó, hogy képesek vagyunk még mindig csodálkozó turistaként olykor végigmenni a városban.”

Felcser Máté, Beck Zoltán, Takáts Eszter