Érdekesség


A rosette-i kő vagy Napóleon lovának csontváza költözik Franciaországba

A brit sajtó értesülései szerint London vagy Napóleon kedvenc lovának csontvázát, vagy a rosette-i követ fogja kiállításra felajánlani Párizsnak a 950 éves bayeux-i falikárpit kölcsönadásának viszonzásaképp. A Normandiában őrzött faliszőnyeg Nagy-Britanniába szállításáról hozott döntést Emmanuel Macron francia elnök és Theresa May brit miniszterelnök jelentette be csütörtökön az angliai Sandhurstben tartott brit-francia csúcsértekezleten.  

Kormányforrásokat idézve a The Times arról adott hírt, hogy "Nagy-Britannia jelentős kulturális műtárgyak cseréjét akarja elérni Franciaországgal".  A lap úgy tudja, hogy a francia császár Marengó nevű lovának a londoni National Army Museumban kiállított csontváza lehet az egyik cserébe felkínálható műtárgy. 

 

Napóleon kedvenc hátaslovát, amely a győztes marengói csatáról (1800) kapta a nevét, 1799-ben Egyiptomból vitték francia földre. Az arab telivér számos híres csatában vett részt gazdájával, még az orosz hadjáratot is túlélte. A waterlooi csatában (1815) esett fogságba, ekkor vitték Angliába, 1831-ben pusztult el. A csontvázát őrző National Army Museumban egyelőre nem tudnak arról, hogy kölcsönadása szóba került volna.

 

A londoni Britsh Museum egyik leghíresebb műkincse, a Ptolemaiosz-kori rosette-i kő a másik lehetséges csereajánlat Párizsnak, aminek szintén komoly francia vonatkozásai vannak.  

Napóleon tábornok egyiptomi hadjárata idején, 1799-ben bukkantak rá a Nílus-deltában fekvő Rashid (akkori francia nevén Rosette ) mellett a hatalmas gránitkőre, amelynek csiszolt felületén V. Ptolemaiosz egyiptomi király Kr. e. 196-ban kelt rendeletét örökítették meg három változatban: egyiptomi hieroglif és démotikus írással, valamint ógörög nyelven. Amikor a francia hadsereg 1801-ben kaptituláni kényszerült az angolok előtt, a rosette-i követ Nagy-Britanniába vitték, és 1802-ben a British Museumba helyezték el. 

 

A rosette-i kőbe vésett szövegekről  korábban készült leiratok birtokában a francia Jean-Francois Champollionnak húsz évvel később, az ógörög szöveg segítségével sikerült megfejtenie a hieroglífák évszázadok óta kutatott titkát.