Érdekesség


Húsvéti népszokások a világban

A kereszténység legfontosabb ünnepét, a húsvétot, idehaza a templomi megemlékezés mellett körmenetekkel, locsolkodással, nyuszik, kiscsirkék ajándékozásával és tojásfestéssel szoktuk megünnepelni. Ám világszerte igen változatosan köszöntik az ünnepet kezdve az asszonyok kultikus elnáspángolásától a férfiak keresztre feszítéséig.

Csontvázak tánca és cseréptörés

A francia Haux városka lakói minden évben óriási omlettet sütnek húsvéthétfőn. A gigantikus rántotta 4500 tojásból készül. A legenda szerint Napóleon állomásozott seregével a városkában, és omlettet kért reggelire. A rántotta olyannyira ínyére volt, hogy utasította a lakókat: gyűjtsék össze a város összes tojását, és embereinek is süssenek hasonlót.

Máltán, az erős katolikus hagyományokat őrző szigetországban, ahol 360 templom vigyázza a hívek életét, húsvétkor az emberek a szentek szobraihoz járulnak és saját gondjaikat, fájdalmaikat, szenvedéseiket azonosítják a szentekével, elsősorban Szűz Máriával. Áldozó csütörtökön a tömegek elzarándokolnak a „hét templomhoz”. A keresztények Krisztus oltáránál térdelve töprengenek és imádkoznak. Nagypéntek egy komor, szomorú nap, amikor egyetlen napra minden templom megválik díszeitől. Másnap este a templomokat és utcákat gyertyafény világítja meg.  Aztán egyszer csak fényár önti el a templomokat. Gyertyák, csillárok, égők, reflektorok gyúlnak mindenhol. Templomok tornyaiban vidáman megszólalnak a harangok. s templomok százaiban dalra fakadnak a hívők.

 Nagyszombaton a körmenetek alatt nem csak az egyes stációkról emlékeznek meg, hanem olykor a Biblia többi részéből is előadnak egy-egy jelenetet. Vannak  hívők, akik  bűnbánatképpen nehéz súlyokat cipelnek, mások mezítláb járnak.

Szlovákiában és Cseh Köztársaságban, no és nálunk is egyes vidékeken a locsolkodás tradíciója mellett elterjedt húsvétkor az „asszonyverés” is. Húsvéthétfő reggelén a férfiak szalagokkal díszített fűzfaágakkal járnak házról házra, és azzal sóznak a lányok, asszonyok fenekére. A cél nem büntetés vagy fájdalomokozás, hanem a locsoláshoz hasonló rituális megtisztulás, termékennyé tétel. S azért fűzfa-ággal, mivel az elsőként rügyezik tavasszal, s ezért lett az életerő és termékenység szimbóluma.

Haláltánc kaszákkal

Verges, egy középkori, spanyol városka lakói a „dansa de la mort”, azaz „haláltánc” keretében csontváznak öltözve kaszákkal és hamvakat tartalmazó ládikákkal sétálnak csütörtök éjjel az utcákon, felidézve a keresztút eseményeit. A halál megszemélyesítése Verges-ben a 14. századi pestisjárványra emlékeztet, amikor rengetegen vesztették életüket.

Görögországban az emberek gyertyákat gyújtanak a húsvéti mise végén, s azokkal sétálnak hazáig vigyázva, nehogy kialudjon a láng, ugyanis csak akkor hoz szerencsét. Otthon „Jézus kenyerét” fogyasztják, mely közepén egy keresztforma díszeleg, ám az evést csak délután kezdik meg és folytatják éjszakába nyúlóan.

Korfu szigetén a hagyományos, húsvéti „edénydobálás”alkalmával az emberek mindenféle agyag- és cserépedényt hajigálnak ki az ablakukon. A népszokás állítólag Velencéből származik, ahol újévkor így szabadultak meg régi tárgyaiktól. Mások szerint az edénydobálás a tavaszi, megtisztulási rituálé része. A termést hozó magokat csakis új cserepekbe ültetik el.

Csuklyás körmenet és keresztre feszítés

Guatemalában a körmenet egyhetes fesztivállá nőtte ki magát, és egész nagyhéten tart. Hatalmas szobrokkal vonulnak át a városon, rezesbanda játszik, a dobpergés pedig leginkább a riói karneválra emlékeztet. Columbiában a nazarénus egyház hívei a Klu-klux klán tagjaira emlékeztető, lila csuklyás köpenyben vonulnak fel, leplükön hatalmas, fehér kereszttel. A lila köztudottan a bűnbánat jelképe, mely a húsvét szerves része.

A Fülöp szigeteken Nagypénteken eljátsszák Krisztus kereszthalálát, egyes önként jelentkezőket  kereszthez is szögeznek, hogy jobban átérezzék Jézus értük vállalt kereszthalálát. Mexikóban, Guatemalában és Peruban is a férfiak azért versengenek, hogy őket feszítsék keresztre és átélhessék Jézus önfeláldozó szenvedéseit.

Norvégiában a húsvét minden évben egybeesik egy új krimi-sikerkönyv, az úgynevezett „Húsvéti krimi”, azaz Paaskekrimmen megjelenésével. Ezt a hagyományt egy kiadó vezette be 1923-ban, amikor új krimijét a napilapok címlapján reklámozta. A népszerűsítés olyan jól sikerült, hogy az olvasók azt hitték, megtörtént események összefoglalóját látják az orruk előtt. Azóta olvasnak a norvégok krimit húsvétkor.

 Boszorkányűzés máglyákkal

A finneknél és más skandináv országokban is dívik a húsvéti hallowenozás. A gyerekek Ijesztő maskarákba bújnak, bekormozzák arcukat, és sebhelyeket festenek rá, majd karjukon seprűnyéllel, fűzfaággal és üres kávéskannával koldulva járják az utcákat. Húsvét vasárnapján a finnek hatalmas máglyatüzet raknak, hogy elűzzék a boszorkányokat, akik nagypéntek és húsvétvasárnap körülöttük repkednek.

Lengyelországban virágvasárnap, amit ott pálmavasárnapnak neveznek, azaz a húsvét előtti vasárnap, virágokkal díszített, megszentelt fűzfaágakkal tartanak látványos felvonulást.  Ezt nevezik pálmáknak. Húsvét vasárnap csipkékkel díszített kosárkákban visznek a hívek a templomba  az  ünnepi ételekből: tojást, sót, tormát, kenyeret, fehér kolbászt , csoki bárányt és marcipánt, hogy a pap megáldja.  A vasárnapi családi reggeli ugyanolyan fontos, mint a karácsonyi vacsora.

Először a megszentelt húsvéti főtt tojást feldarabolják, s mindenkit egy-egy negyeddel kínálnak. Egymásnak boldog ünnepeket kívánnak, s csak utána kezdődik a lakoma.  Másnap a férfiak is részesülhetnek a locsolkodás – zömmel friss vízzel - „örömében”. A lányok meglocsolásához az a mondás kapcsolódik, hogy van rá esély, hogy még abban az évben férjhez menjenek. A locsolás szokását itt a lengyel Mieszko pápa vezette be i.u. 966-ban, utalva a keresztelés „vizes” hagyományaira. Lowicz városában hajnalban ágyúlövésekkel köszöntik a húsvétot, ünnepelve Krisztus feltámadását.

Az egyiptomi kopt egyház tanai szerint a böjt 55 napig tart. Az első héten még nem teljes a böjt, csupán nem esznek húst, halat, tojást illetve tejet. A Szenthét idején csak babot és más zöldségféléket fogyasztanak. A Virágvasárnapot itt pálmavasárnapnak hívják, pálmákkal és virágokkal díszítik fel a templomot. A gyerekeknek szenteltvízzel megáldott  pálmaágakat ajándékoznak, amit otthonotthon egész évben őriznek.

Szerző: B.Mezei Éva