Technika


Az évszázad felfedezése: hatalmas titkos kamrát találtak a Kheopsz-piramisban

Az ókori világ hét csodája közül egyedüliként fennmaradt gízai nagy piramisban 30 méter hosszú titokzatos "üreget" talált egy nemzetközi kutatócsoport. A hatalmas méretű csarnok fontos szerepet tölthetett be, de egyelőre nem tudják, mi lehetett az. 

A kivételes eredményről a Nature című tudományos folyóirat adott hírt.

 

Régészek müongrafikus megfigyelő rendszerek segítségével bukkantak rá a hatalmas üregre a gízai nagy piramis, azaz a Kheopsz-piramis kellős közepén. Az archeológiai felfedezés jelentőségét mutatja, hogy a 19. század óta ez az első jelentősebb szerkezeti felfedezés, amit a piramisról feljegyeztek. Kheopsz fáraó (eredeti, óegyiptomi nevén Khufu fáraó) piramisa az ókor hét csodája közül is a legrégebbinek számít.

 

Az üreg legalább 30 méter hosszan húzódik az ún. Nagy galéria, a "Királyné kamráját" és a "Király kamráját" összekötő, emelkedő folyosó felett. Az egyelőre nem világos, hogy az üregnek volt-e valami fontos funkciója, illetve egy eddig ismeretlen kamráról vagy folyosóról van szó, vagy pusztán valamilyen statikai-építeszeti logika miatt alakították ki. Az első kalkulációk szerint hasonló mérettel bír, mint az 50 méter hosszú, 8 méter magas és 1 méter széles nagy galéria, amely a piramis középső részén található.

 

A Khufu-piramis belső szerkezetét a kutatók a ScanPyramids projekt keretében az úgynevezett müon radiográfia módszerével vizsgálták. Ez a módszer a kozmikus sugárzás melléktermékeiként keletkező müonok alkalmazásán alapul. Az elektronoknál nagyjából 200-szor nehezebb részecskék a röntgensugarakhoz hasonlóan hatolnak be az építménybe. Több száz méternyi kövön képesek áthatolni, mielőtt elnyelődnek. Segítségükkel lehetővé válik a piramis belső struktúrájának háromdimenziós feltérképezése.

 

A technikát már évtizedek óta használják, a ScanPyramids kutatói azonban most minden eddiginél érzékenyebb műszerekkel dolgozhatnak.

 

Arról, hogy a Khufu-piramisként is ismert szentély hogy épült fel, kevés biztos információ maradt fenn, az egyiptológusok közt mai napi nincs konszenzus ebben a kérdésben. A 140 méter magas építmény valamikor az i.e. 25.-24.- század fordulóján, 2509 és 2483 között épült.

 

Forrás: MTI/Nature