Az álintelligencia felemelő érzete, avagy a Google tudatmódosító hatása
Mióta a Google használata mindennapossá vált egy furcsa folyamat is elindult a fejekben, méghozzá a hamis tudásérzet kialakulása, mert a felhasználók a Google miatt azt hiszik, hogy okosabbak, mint valójában. Ez a látszat ellenére komoly problémát vet fel.
A tudást adó könyvek és a világ izgalmait bemutató lexikonok ideje lejárt és helyette elsöprő erővel robbant be a köztudatba az internet, ami kevesebb ráfordítással nagyobb tudást ad, legalábbis elméletben. A gyakorlat ezzel szemben teljesem mást mutat. Az, hogy minden információnak az interneten nézünk utána, hamis tudásérzetet generál, és az emberek emiatt teljesen helytelenül ítélik meg a saját intelligenciájukat, ez pedig több szempontból is káros lehet, hiszen egy-egy döntés során megfontolatlanul viselkedhetnek a hamis magabiztosságnak köszönhetően, amit a Google szponzorál.
Az olyan keresőprogramok, mint a Google vagy Yahoo elhitetik az emberekkel, hogy jóval szélesebb a tudásuk, mint amekkora valójában, hiszen minden kérdésünkre megkaphatjuk a választ akár egyetlen kattintással. Ezt a jelenséget kezdték el vizsgálni a Yale-en.
Mi az a… ?
A vizsgálatok során azok a résztvevők, akik valamilyen információra rákerestek az interneten, úgy vélték, hogy sokkal többet tanultak így az adott dologról, mint a hagyományos módszerek segítségével. Hasznosabbnak találták az internet adta válaszokat, mint amiket egy könyvből vagy egy tutortól nyerhettek volna. Továbbá szerintük az agyuk is sokkal jobban fog, mint azoké, akik valami mást választottak elsődleges információforrásként.
„Az internet egy nagy hatalommal rendelkező közeg, ahová beüthetsz bármilyen kérdést, és az egész világ közös tudását kapod válaszul.”
– mondta a vizsgálatokat kezdeményező kutató, Matthew Fisher, negyedéves pszichológus hallgató a Yale-en.
„Nagyon könnyű összekeverni a saját tudásod ezzel a kívülről érkező információáradattal. Az emberek nagy valószínűséggel rettenetesen hibás véleménnyel bírnak a saját tudásukról és hogy mennyire függnek az internettől.”
Több mint ezer diák vett részt abban a kísérletben, ahol az egyik tesztben a csoportok megkapták egy weboldal linkjét, ami megadta a választ arra a kérdésre, hogy hogyan működik a cipzár, míg egy kontroll csoport ugyanezt az információt nyomtatva kapta kézhez.
Mikor később a két csoporttól kérdeztek egy ettől teljesen független kérdést – ’Miért van az, hogy a felhős éjszakák melegebbek?’ az a csoport, aki korábban online kapta a választ úgy hitte, hogy sokkal nagyobb a tudásuk még akkor is, ha nem nézhettek utána az interneten.
Frank Keil a Yale pszichológia professzora azt mondta, hogy az internetes keresés utáni érzés annyira erőteljes volt, hogy még akkor is okosabbnak érezték magukat, amikor az, amire korábban rákerestek egyáltalán nem segített nekik.
Az okostelefonok terjedése pedig csak ront a helyzeten, mert az internet onnantól kezdve bármikor és bárhol elérhető. Ennek köszönhetően egyre homályosabb lesz, hogy mit nevezhetünk az igazi tudásunknak és mit a Google-agynak.
Ez nem csak a saját életünkben okozhat problémát, hanem a közéletben is, mikor valamiről döntést kell hoznunk, de – hiába gondoljuk az ellenkezőjét – nem vagyunk elég informáltak hozzá. Fontos, hogy ne csak feltételezzük, hogy tudunk valamit, hanem valóban legyünk annak birtokában mindenféle külső segítség nélkül. Nyilvánvalóan rengeteg haszna van az internetnek, megszámlálhatatlan módon segít a hétköznapi életünkben, de van néhány hátulütője, ami nem mindenki számára világos. Jó ezekre odafigyelni!
„Nagyon nehéz a lexikális tudásunkat bővíteni, de az internet ha lehet, még nehezebbé teszi”
