A Brexit után is ragaszkodnának a britek az EU-hoz
Nagy-Britannia miniszterelnöke, Theresa May szerint el kell érni, hogy a Brexit végrehajtása után is változatlanul folytathassák a cégek tevékenységüket az unió belső piacán. Emellett a kormány tovább korlátozná a külföldi állampolgárok bevándorlását.
May elmondása szerint igyekezni fog a lehető legkedvezőbb megállapodás megkötésére, ezáltal a legjobb lehetőségeket biztosítják a brit üzleti vállalkozásoknak. Cél, hogy a vállalkozások továbbra is kereskedhessenek az unió belső piacán a korábbi az uniós tagság kapcsán megszokott módon. Ennek azonban ára lesz, az Európai Bizottság jelenlegi álláspontja szerint ugyanis, ha Nagy-Britannia a kilépés után is hozzá akar férni az egységes uniós piachoz - ahogy azt a brit üzleti szféra folyamatosan követeli -, akkor tartania kell magát az unión belüli mozgásszabadság alapelvéhez.
A miniszterelnök többször is kifejtette már, hogy az EU-tagságról tartott júniusi népszavazás - amelyen a többség a kilépésre voksolt - megmutatta, hogy a britek nem akarják az EU-n belüli szabad mozgás elvének érvényesítését úgy, ahogy az eddig történt. A politikusok legutóbbi nyilatkozataiból arra lehet következtetni, hogy a kormány a legfontosabbnak a bevándorlás visszaszorítását tartja, ezt a kérdést az uniós belső piachoz történő zavartalan hozzáférésnél is előbbre valónak tartják. Nem meglepő módon erre a gazdaság reakciója sem maradt el, a font tegnap este több, mint harminc év után történelmi mélypontra 1,2740 dollár alá gyengyült. Az euróval szemben szintén nagy mélységekbe került, három év óta nem volt ennyire alacsonyan ,1380 euró közelébe jutott. A tőzsde is jócskán megérezte a politikai állásfoglalás hatását, azonban számukra pozitív változások következtek be a Londoni Értéktőzsde FTSE-100-as árfolyamindexe 1,30 százalékkal emelkedett, így végül 7074.34 ponton zárt, amely csak kicsivel marad el eddigi zárási rekordjától. A fellendülés egyik vitathatatlan oka a gyengélkedő font, az index alapját adó legjelentősebb vállalatok eredményeinek túlnyomó többsége a külső piacokon realizálódik.
A brit belügyminiszter is szeretné elérni a bevándorlás korlátozását, úgy véli, hogy át kell alakítaniuk a külföldi állampolgárok szigetországbeli munkavállalását. Elsősorban a hiányszakmákban lévő üres álláshelyeket kellene betölteni velük. Továbbra is arra törekszenek, hogy az évi több százezer bevándorló helyett csupán néhány bevándorló érkezzen az országba. Természetesen ez nem valósítható meg máról holnapra, de megfelelő intézkedéssekkel ez elérhető. Ezt szolgálná az a törekvés is, amely a jövőben a vállalatok számára szigorítanák külföldi munkavállaló felvétele esetén az előírt tesztek szigorítását. Egyenlőre konkrét dolgokat nem közölt a belügyminiszter erre vonatkozólag. Azonban annyi biztos, hogy emellett már konkrét intézkedési terveket is kidolgoztak, többek között súlyosbítanák, bűncselekménynek nyilvánítanák és szabadságvesztéssel sújtanák azokat az eseteket, amikor ingatlantulajdonosok olyan személyeknek adnak ki lakásokat, akikről tudják, hogy illegálisan tartózkodnak az országban. A bankok számára a következő év őszétől lesz kötelező rendszeresen ellenőrizni ügyfeleiket, megakadályozva ezáltal azt, hogy illegális bevándorlóknak banki szolgáltatásokat nyújthassanak.
A brit bankoknak a jövő év őszétől rendszeresen ellenőrizniük kell ügyfélkörüket, hogy ne nyújthassanak banki szolgáltatásokat illegális bevándorlóknak, a taxivezetői engedélyért folyamodó külföldiek bevándorlási státusát is kötelező lesz vizsgálni a jogosítvány kiadását megelőzően. Amellett, hogy erőteljesen törekednek a nettó bevándorlás visszaszorítására továbbra is előszeretettel várják a magasan képzett szakembereket.
