A Brexit után is szükség van az EU belső piacára
Nyílt levelet írtak a legnagyobb brit üzleti szervezetek vezetői, céljuk az volt, hogy kinyilváníthassák, az ország uniós tagságának megszűnése után is szükségük van a korlátozás mentes hozzáféréshez az unió egységes belsőpiacához.
A levelet, amelyet a kormánynak és Theresa May miniszterelnöknek címeztek, a Brit Iparszövetség (CBI), a feldolgozószektor vállalati szövetsége (EEF), a brit technológiai szektor cégeit képviselő techUK, valamint a világ legnagyobb globális üzleti érdekképviseleti szervezete, az International Chamber of Commerce (ICC) brit tagozatának vezetői írták alá.
Azt feltételezik, ha Nagy-Britannia úgy távozik az Európai Unióból, hogy kilépésének időpontjában nincs kedvezményes kereskedelmi megállapodása az EU-val, és az unióval folyó brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere lép érvénybe, akkor az EU-piacra irányuló brit áruexport 90 százalékát terhelhetik vámok. Ez a brit élelmiszeriparnak 20 százalékos, a brit autóiparnak 10 százalékos költségtöbbletet jelentene. Az üzletemberek szerint az e témakörben készült tanulmányok azt mutatja, hogy ha az Európai Unióval folytatott brit kereskedelem az uniós csatlakozást megelőző állapotok szerint folyna, akkor az súlyos és tartós károkat okozna a brit gazdaságnak, ezért a brit kormánynak nem szabad hagynia, hogy ez a lehetőség megvalósulhasson. A brit ipar legnagyobb vállalatai és szektorai már korábban is hangot adtak annak a véleményüknek, hogy Nagy-Britanniának az EU-tagság megszűnése után is hozzá kell férnie az unió egységes belső piacához.
A Brit Járműgyártók és -kereskedők Szövetségének (SMMT) kijelentette, hogy a szervezet rendkívül aggasztónak tartja a brit járműipar jövőjét, amelyet veszélyben lát abban az esetben, ha Nagy-Britanniának nem lesz hozzáférése az EU egységes piacához. A szigetország járműiparának legjelentősebb piacát az Európai Unió biztosítja, illetve innen érkeznek a gyártás során felhasznált részegységek is. Emiatt ragaszkodni kell ahhoz, hogy ez a helyzet fennmaradhasson.
Már az idei év első felében is a brit autóexport 57,3 százaléka - több mint 500 ezer jármű - az EU más tagállamainak piacára került. Az Európai Bizottság továbbra is ragaszkodik ahhoz a nézetéhez, mely szerint ha Nagy-Britannia a kilépés után is hozzá akar férni az EU egységes belső piacához, akkor tartania kell magát az unión belüli mozgásszabadság alapelvéhez. Ezzel szemben Theresa May úgy vélekedik, hogy mivel a választópolgárok többsége a kilépésre voksolt, így a többség nem szeretnék az unión belüli szabad mozgás elvének érvényesítését a továbbiakban a korábbi gyakorlatnak megfelelően folytatni.
