Képzőművészet


Három szín

A Mai Manó Ház augusztus végén nyíló kiállításának fókuszában az orosz tudós és fotográfus, Szergej Prokugyin-Gorszkij 1909 és 1915 között készített színes fotográfiái, a korai színes fényképezés területén elért izgalmas eredményei állnak. 
Szergej Prokugyin-Gorszkij: Kínai kenderpálma fasor. 1905 – 1915 között

 

Az orosz fotográfus képeihez olyan kortárs művészek alkotásai társulnak a kiállításon, akik a színes fényképezés jelenségére alkotói módon reflektálnak, a fotográfián belül színelméleti kérdésekkel foglalkoznak, vagy művészetükre Prokugyin-Gorszkij életműve közvetlen hatást gyakorolt.

 

Az eredetileg kémikus végzettségű Prokugyin-Gorszkij korát megelőzve, már az 1900-as évek első évtizedeiben jelentős fototechnikai eredményeket ért el színes fotóival. A fotográfus kísérleteit II. Miklós orosz cár támogatta, akinek megbízásából több éven át dokumentálta a cári birodalmat.

Szergej Prokugyin-Gorszkij: Vacsora szénakaszálás idején, Orosz Birodalom. 1909

Fényképezőgépének segítségével feltérképezte, megörökítette és katalogizálta a cári birodalom tájait, lakosait, szakrális és civil épületeit. Leghíresebb képei közé tartozik Lev Tolsztoj orosz íróról készített színes fényképe.

A képeket - utazásairól hazatérve - a nagyközönség számára szervezett vetítéseken mutatta be. Korán felismerte a médiumban rejlő edukációs lehetőségeket; hogy tömegeket tud elérni és tájékoztatni a fotográfia segítségével. A valóság rögzítésére egy saját maga által tervezett, három színszűrővel rendelkező fényképezőgépet használt. a képek bemutatásához pedig egy hasonló elven működő vetítőgépet, melyet szintén saját maga tervezett.

Szergej Prokugyin-Gorszkij: Örmény asszony nemzeti viseletben, Artvin. 1905 – 1915 között

A fotográfia Prokugyin-Gorszkij számára megoldandó technikai problémákat, a dokumentálás lehetőségét és művészeti kihívást is jelentett. Ránk hagyott életműve nemcsak a felsoroltak miatt jelentős, hanem képei utóélete miatt is. Mit kezdünk egy századfordulós fotográfiai gyűjteménnyel, amely közel száz évig a közönség elől elzártan létezett?

Szergej Prokugyin-Gorszkij: Buhara emírje, Buhara. 1905 – 1915 között

Prokugyin-Gorszkij képeinek lenyűgöző színtartományai és a szemünk előtt kirajzolódó, ismeretlen Orosz Birodalom képei nem hagyták, hogy az utókor szó nélkül menjen el mellettük. Az Amerikai Kongresszusi Könyvtár tulajdonába került hagyaték feldolgozása az ezredforduló környékén kezdődött el, köszönhetően a mai digitalizációs eljárásoknak.

 

A kép és a látás egymáshoz való viszonya, a színkísérletek, a fotográfia építőelemeinek mibenléte a mai napig a fotográfiai vizsgálódások középpontjában áll. Ezért fontos, hogy kortárs művészek munkáin keresztül a néző ezekről a kísérletekről, alkotói reflexiókról is képet kapjon.

Prokugyin-Gorszkij nemcsak fotográfus volt, hanem kísérletező és tudós is, akit a fotográfiai eszközökről megszerezhető tudás és a médiumban rejlő, még kiaknázatlan lehetőségek megismerése mozgatott. Vizsgálódó, innovatív alkat, akárcsak a kiállításon szereplő kortárs művészek.

Eperjesi Ágnes: Óriás mellékdenzitás I-III, 2009, színes fotogram

Az orosz fotográfus képeihez olyan kortárs alkotásokat mutat be a kiállítás, amelyek a színes fényképezés jelenségére alkotói módon reflektálnak, színelméleti kérdésekkel foglalkoznak, vagy alkotójukra Prokugyin-Gorszkij életműve közvetlen hatást gyakorolt.

Biró Dávid: Plant #02, 2019, giclée print fakeretben

 

Kiállítók: Szergej Prokugyin-Gorszkij (RUS), Balogh Rudolf (HUN), Biró Dávid (HUN), Eperjesi Ágnes (HUN), Liz Nielsen (USA) és Bill Sullivan (USA)

 

Kurátor: Barta Edit

 

2019. augusztus 28. – október 6. - Mai Manó Ház