A sikeres állásinterjú titkai
Mindenki jól szeretne szerepelni az állásinterjún. Sokszor azonban nehéz eldönteni, mit illik és mit nem illik az adott szituációban mondani, vagy éppen kérdezni. Végh Péter közel 10 éve dolgozik a humán erőforrás területén. Magyarországon kezdte a szakmát, egy éve pedig már Angliában dolgozik egy fejvadász cégnél. Őt kérdeztük a sikeres állásinterjú titkáról.
- Melyek a legnépszerűbb állások az angliai magyarok között?
- Úgy látom, két csoportra lehet azokat bontani, akik Magyarországról Angliába mennek munkát keresni. Az egyik részük elvállal szinte akármit, csakhogy munkát szerezzenek. Nincsen speciális képzettségük, sem komolyabb nyelvtudásuk. Az Angliában szerencsét próbálók másik fele jól képzett szakemberek, profi mérnökök, pénzügyi szférában és HR-es területen dolgozók.
- Mi az első lépés az állásinterjúra való felkészüléskor?
- A fent említett első csoportba tartozók, akik például konyhai állást szeretnének megpályázni, vagy sofőrök lennének, ragadjanak a hónuk alá 50-100 életrajzot, és induljanak útnak felkeresve azokat a helyeket, ahol állást kínálnak. Már az is része az állásinterjúnak, amikor leadják az életrajzukat. Ez elsősorban a kisebb cégek esetében igaz, ahol már ekkor találkozhat az munkavállaló az állás betöltéséről döntést hozó személlyel. Ezért fontos, hogy már ekkor jó benyomást tegyenek. Legyen az illető határozott, vidám és energikus. Akik a másik csoportba tartoznak, és professzionálisabb állást keresnek, az olyan típusú állásportálokat használják, melyek Magyarországon is elterjedtek. Érdemes felkeresni a hasonló pozícióban dolgozó angliai magyarokat, mert sokszor szívesen segítenek. Előnyt jelent, ha egy cégen belüli munkatárs ajánl minket az adott állásra.
- Jelenthet valami pozitívumot vagy negatívumot a munkáltató számára, ha azt látja, hogy magyar ember pályázik az állásra?
- Előnyt jelent a magyarok számára, hogy EU tagországából származnak. Sokan jönnek például Indiából, nekik az Angliában tartózkodáshoz vízum kell. Hátránynak számít, hogyha nincs angol lakcíme a munkakeresőnek, mivel még Magyarországon lakik, és onnan próbál állást találni Angliában. Munkáltató részéről szerencsésebb helyzet, ha a pályázó már az országban lakik, így azonnal munkába tud állni.
- Vannak olyan trükkök, melyeket érdemes megfogadnunk, ha állásinterjúra megyünk?
- Nagyon sok cikket lehet arról olvasni az interneten, hogyan viselkedjünk állásinterjú közben. Azt tanácsolják, hogy viseljünk egy álarcot, hogy jobbnak tűnjünk, mint amilyenek valójában vagyunk. Sokkal egyszerűbb, ha eleve olyan állásra jelentkezünk, melyről tudjuk, hogy eredményesen el tudnánk végezni. Még az interjú előtt nézzünk utána annak a cégnek, ahová pályázni akarunk. Az interneten még azt is meg lehet nézni, hogyan néz ki az épület kívülről. Lássák rajtunk, hogy határozottak vagyunk, és tudjuk, hogy mit akarunk. Az is fontos, hogy el tudjuk mondani a saját életutunkat. Ha angolul zajlik az interjú, gyakoroljunk be egy hosszabb és egy rövidebb szöveget is. Legyünk meggyőzőek és érdeklődőek.
- Az állásinterjú egyik kínos kérdése, hogy miért akarunk megválni jelenlegi munkahelyünktől. Hogyan válaszoljuk meg a kérdést helyesen?
- Ez a kérdés már egyre kevésbé kényes. Van olyan HR-es, akit egyáltalán nem zavar, ha a pályázó minden korábbi munkahelyén maximum csak két évet töltött el. A lényeg, hogy indokoltak legyenek ezek a váltások, és egy meghatározott cél, egy jobb pozíció felé mutassanak. Ne kritizáljuk jelenlegi munkahelyünket, hanem arra helyezzük a hangsúlyt, mit tanultunk meg jelenlegi pozíciónkban, miben fejlődtünk, milyen eredményeket értünk el. Ezután tegyük azt is hozzá, miért jelentkeztünk az adott állásra, hogyan tudnánk betölteni a pozíciót, hogyan tudna a munka jobbá tenni minket a szakmánkban. Ezeket a kérdéseket először mindenki magának otthon tegye fel, és csak azután induljon el az interjúra, ha meg tudja válaszolni őket.
- A másik kínos pont a fizetés kérdése lehet. Illik az álláskeresőnek előhozakodni vele, vagy várja meg, míg a munkáltató hozza szóba?
- Itt ezzel nincs probléma, hiszen már az álláshirdetéseknél is feltüntetik az összeget. Hogyha nem, telefonos interjúnál is rákérdezhet a pályázó. Magyarországon ez valóban nehezebb téma, de itt sincs értelme kerülgetni a kérdést. Ha úgy érezzük, hogy szimpatikusak vagyunk, és az állás is tetszik nekünk, rákérdezhetünk mi a fizetésre. Ha a munkaadó nem akar beszélni róla, netalán megsértődik a kérdésen, kezdjünk el gyanakodni, ez sosem jó jel. Anélkül ne távozzunk az állásinterjúról, hogy nem beszéltünk erről a témáról.
- Mennyire értékeljük magunkat? Mekkora összeget merjünk kérni?
- Olyan bérigényt nyújtsunk be, hogy ne kelljen 25%-nál többet engednünk belőle, mert akkor hiteltelenné válnánk, és azt gondolná az interjúztató, hogy át akartuk verni a magas igényeinkkel.10-15%-kot viszont engedhetünk az általunk elvárt összegből, főleg, ha vannak még egyéb juttatások.
- Ki tudja egy HR-es szűrni, hogyha hazudunk, túlzásokba esünk?
- Nem feltétlenül. Szerintem nem az állásinterjút végző munkatárs képzettsége a fontos, hanem a tapasztalatai, emberi képességei. A kiválasztás folyamata nagyon szubjektív tud lenni.
- Hogyan lehetne objektívvá tenni?
- A szubjektivitást nehezen lehet megszüntetni. Sokan teszteket csináltatnak, de ebből is rengeteg féle van, és mindegyik másfajta eredményre jut. Hogyha valaki nem nyerte el a megpályázott munkát, ne gondolja, hogy csakis vele van a baj. Az állásinterjút készítő személynek szem előtt kell azt is tartania, hogy az álláskereső személyiségének illenie kell a leendő főnökéjéhez, hogy könnyen együtt tudjanak dolgozni a felek
- Fontos, hogy jól ki tudjuk magunkat fejezni egy állásinterjún. De hol a határ? Honnan tudjuk, hogy mikor beszélünk túl sokat, vagy éppen keveset magunkról?
- A bemutatkozásnál lényeges, hogy összefüggően tudjunk beszélni szakmai múltunkról és az ezt érintő kérdésekre is magabiztosan válaszoljunk. A probléma az, ha csak magunkról beszélünk, de nem érdeklődünk a cégről. Ha vannak kérdéseink, látják, hogy foglalkoztat minket az állás. A jó kommunikáció része az odafigyelés és az érdeklődés.
- Melyek a leggyakoribb hibák, melyeket egy álláskereső véthet az interjún?
- Előfordult, hogy az állásra jelentkező személy lekezelően bánt a recepciós lánnyal. Állásinterjú után az interjúztató megkérdezte a recepcióst, mi a véleménye állásinterjúra érkező férfiról, a lány pedig elmondta a negatív benyomását. Sosem szabad nagyképűnek lenni. Sokan belefásulnak az álláskeresésbe, és a sokadik állásinterjújukon ez meg is látszik rajtuk. Ez hiba, mivel senki nem akar egykedvű, motiválatlan embert felvenni.
- Mik a főbb különbségek az angol és a magyar állásinterjúk között?
- Hogyha valaki egy multinacionális céghez pályázik, körülbelül ugyanolyan interjúra számíthat a világ bármely pontján. Itt, Angliában bevett szokás a telefonos állásinterjú. Ennek legfőbb oka a nagyobb távolság a munkáltató és a munkavállaló között. Sokan a munka kedvéért költöznének egyik városból a másikba. Ebből az okból kifolyólag gyakori a Skype interjú is.
- Jelenthet az online interjú valamilyen plusz nehézséget az álláskereső számára?
- Igen, mivel hiába vagyunk otthon, ugyanúgy fel kell készülnünk az interjúra. Arra is ügyelni kell, hogy ne rohangáljon a gyerekünk vagy háziállatunk a háttérben. Nehezebb mindkét félnek ráhangolódnia, megérteni a másikat. Kevésbé lehet látni egymás reakcióit.
- Az életrajzot illetően vannak eltérések a két ország között?
- Nagyobb eltérések nincsenek. Ami említésre méltó, hogy Angliában nem szokás képet csatolni hozzá az életrajzhoz, hogy ne diszkriminálhassanak senkit sem a külseje alapján. Magyarországon a fotó fontos része az iratnak.
- Milyen képet csatoljunk az életrajzunkhoz, ha a munkáltató azt kéri?
- Fontos az arany középút, ne legyünk túl komolyak, de ne is vigyorogjunk, tűnjünk elegánsNak. A kép elkészítésére érdemes pénz költeni. Nagy a különbség aközött, ha valaki a mobiljával, vagy egy professzionális fényképezőgéppel csinálja a képet. Ha nem akarunk fotósra költeni, kérjük meg egy barátunkat, hogy fotózzon le minket, de válasszunk olyan helyszínt, ahol semleges vagy a megpályázott munkához illő a háttér.
- Gyakran bízzák hivatásos fotósokra ezt a munkát?
- Sajnos nem. Gyakran előfordul, hogy valaki olyan képet küld magáról, melyen látni, hogy eredetileg valaki mellett állt, sőt, akár át is ölelte őt valaki, és utólag került levágásra a kép másik fele. Olyan fotót is láttam már, amit valaki webkamerán készített magáról, és a háttérben ott aludt a kollégája.
- Mit gondolsz, az Angliában munkát kereső magyarok meg tudják találni a számításaikat?
- Alapvetően igen. Sokkal könnyebb boldogulni meglátásom szerint több szempontból is. Viszont sokan egy idő után „kiégnek” a munkájukban. Sikerül elhelyezkedniük valahol, egy ideig izgalmasnak is találják a munkájukat, aztán ráunnak. Ilyenkor sokan kifogásokat keresnek, mi nem tetszik nekik Angliában, és hazamennek, hogy otthon próbáljanak szerencsét.
- Mi a tanácsod a számukra?
- Miután munkát találnak a magyarok idekint, úgy érzik, minden remek. Gond nélkül ki tudják fizetni a bérleti díjakat, tudnak gépkocsit venni, évente kétszer elutazni vakációzni. Ezek valóban remek dolgok, de ha nem lépnek tovább, nem képzik magukat, hogy értékesebbek legyenek a munkaerőpiacon és ezáltal feljebb kerüljenek a ranglétrán, egy idő után úgy fogják érezni, mintha visszafelé haladnának. Mindig tűzzünk ki újabb célt magunk elé.
