Business


Alanyi adómentességet választott ? Tudja-e, hogyan állítsa ki helyesen a számlát?

2019. január elsejétől változott az alanyi adómentesség felső határa 12 millió forintra. Hogyan állítanak ki számlát, akik élvezik az alanyi adómentességet? Röviden végignézzük, mi is az alanyi adómentesség, kik igényelhetik. Mi történik, ha túllépjük a 12 millió forintos értékhatárt?
alanyi adómentesség

Mit értünk alanyi adómentességen?

Az alanyi mentesség személyhez fűződő mentességi forma annyiban, hogy nem a végzett tevékenység, hanem az adóalany státusza hozza magával az adómentességet. Az alanyi adómentes is alanya az áfának, így kötelezve van az áfa törvényben előírt bizonylatok (számla, egyszerűsített adattartalmú számla, nyugta) kiállítására.

Akik alanyi adómentességet élveznek, azoknak értékesítés után nem kell áfát felszámítaniuk, ugyanakkor a beszerzéseiknél sem igényelhetik vissza az előzetesen felszámított áfát. A számlák kiállításánál alanyi mentes kifejezést jelölni szükséges. A számla áfa százalékot tartalmazó sorába AM megjelölést írunk, az áfa összegét pedig üresen hagyjuk.

Kik igényelhetik az alanyi adómentességet?

Alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek összege sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan nem haladja meg a 12 millió forintnak megfelelő pénzösszeget. 

Akik vállalkozást indítanak, a tevékenységet kezdők esetében nem értelmezhető az előző évi  bevétel, így esetükben a várható árbevételi értékhatár vizsgálandó.

Kinek érdemes alanyi áfamentességet választani?
●    akiknek a bevételei jóval meghaladják a költségeiket
●    akik beleférnek az alanyi mentesség értékhatárába
●    akik nem eszközölnek jelentős beruházásokat, készletbeszerzéseket
●    akik jellemzően magánszemélyeknek vagy tárgyi mentes tevékenységet végzőknek értékesítenek


Milyen ügyletek nem tartoznak az alanyi adómentesség hatálya alá?
Vannak olyan esetek – a főszabálytól eltérően - amikor az alanyi mentes nem járhat el alanyi mentesként. Az áfa törvény 193. §-a részletesen felsorolja az ilyen ügyleteket. Például:
●    közösségen belüli termékbeszerzés,
●    termékimport,
●    külföldön teljesített szolgáltatásnyújtás,
●    termékmozgatás más tagállamba
●    ingyenes termékértékesítés, ingyenes szolgáltatásnyújtás
●    fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termék beszerzése belföldön nem letelepedett adóalanytól
●    új közlekedési eszköz értékesítése a Közösség más tagállamába

Érdemes-e alanyi adómentességet választani?

Ebben a kérdésben érdemes mindig szakember segítségét kérni, akivel tisztázni lehet hogy mik a vállalkozás jövőbeni tervei, jellemzően kiknek értékesít, várhatóan mekkora beruházást valósítanak meg és többek között azt is, hogy a 2019 január elsejétől megjelölt értékhatárba milyen bevételek nem számítanak bele?

Ha elérjük az alanyi adóérték felső - 12 millió forintos - határát,  hogyan adunk számlát?

Amennyiben az adóalany adott naptári évben túllépi az alanyi adómentesség felső határát, elveszíti alanyi adómentességét. Tehát már arra a tevékenységre sem fog vonatkozni, amellyel túl fogja lépni a határt. Ekkor már:
●    A kiállított számláknál fel kell számítani az áfa kulcsot. Innentől áfaköteles lesz a termékünk/szolgáltatásunk.
●    Be kell jelentenünk 15 naptári napon belül a NAV felé, hogy átléptük az alanyi adómentesség legfelső határát

Ha értékhatár átlépése miatt szűnik meg az alanyi adómentességünk, úgy nem igényelhetjük a megszűnés évét követő második év végéig.