Brexit a gyakorlatban
Miután 2016 júniusában a britek megszavazták, hogy ki akarnak lépni az Európai Unióból, rengeteg kérdés merült fel azzal kapcsolatban, hogy a gyakorlatban ez mit fog jelenteni, hogy fog kinézni a leválás. Mivel az EU-ból való kilépésre korábban nem volt példa, így Nagy-Britannia esete valószínűleg precedens értékű lesz. A Lisszaboni Szerződés kevés szabályt határoz meg a kilépéssel kapcsolatban, így egyelőre senki nem tudja pontosan, mi is fog történni.
A „hard” Brexitnek nevezett verzió szerint az Egyesül Királyság a közös vámövezetből is kiszállna, tehát a nem EU tagországokból származó produktumok nem kerülhetnének többé vámmentesen az EU-ból Nagy-Britanniába és fordítva. Megszűnne emellett az EU-n belül érvényes termékek, személyek, szolgáltatások és a tőke szabad áramlása is. Így hasonló viszonyba kerülne az Unióval mint Ausztrália vagy az Egyesült Államok. Természetesen ebben az esetben az egységes EU szabályozásoknak sem kellene többé megfelelnie.
A „soft” Brexit ennél jóval kevesebb változást hozna; az Egyesült Királyság tagja maradhatna az Európai Gazdasági Térségnek, akkor is, ha a vámunióból kilép – ezzel Norvégiához válna hasonlóvá a pozíciója. Ehhez azonban bele kell egyeznie, hogy a tőke, az emberek, az anyagi javak és a szolgáltatások továbbra is szabadon áramolhassanak az Egyesült Királyság és az EU tagállamok között. Ezzel ugyan hivatalosan megszűnne az Uniós tagsága, jogilag azonban számos EU törvénynek kellene továbbra is megfelelnie.
A „hard” Brexit esetében a szigetországnak természetesen többé semmilyen anyagi kötelezettsége nem lenne az Európai Unió felé, ha azonban a „soft” Brexitet választják, továbbra is hozzá kell járulniuk az Unió költségvetéséhez.
