Gyerek/Kor/Kép – Gyermek a magyar képzőművészetben
A magyar képzőművészet rendkívül gazdag szebbnél szebb gyermekábrázolásokban. Ennek ellenére utoljára 1940-ben volt olyan tárlat, amely a gyermek hazai ábrázolásait mutatta be.
A Budapesti Történeti múzeum kiállítása tehát hiánypótló vállalkozás, amely az ezredforduló korszerű szempontrendszere mentén dolgozza fel a témát. Megtekinthető: 2016. október 12 - 2017. február 19-ig.
Boldogság, ártatlanság, szépség, szabadon szárnyaló képzelet, a valóságot átható játékvilág, ösztönös alkotóerő, jövő. A gyermekhez manapság ilyen és ehhez hasonló pozitív fogalmak sorát társítjuk. A kiállítás annak ered nyomába, hogy a gyermekről alkotott képzetek hogyan jelennek meg a képzőművészetben. Több évszázad távlatában nyilvánvalóvá válik, hogy a gyermek fogalma, a gyermekkor megítélése történetileg változó. Az ördögi (dionüszoszi) gyermektől a romlatlan (apollói) gyermekig széles spektrumon mozog a megítélése. Hol felmagasztalták, az ember eszményi állapotaként tekintettek rá, hol pedig tökéletlen felnőttként bántak vele, akit szakadatlanul nevelni kell ahhoz, hogy a társadalom hasznos polgárává váljon. A képzőművészet érzékeny szenzorként követi ezeket a változásokat: láthatóvá teszi a szülői kötődés erősödését, az érzelmek felvállalását, a modern, azaz kis család megszületését.
Az itt kiállított művek létrejötte során felnőttek „tartották kézben az ecsetet”: az ábrázolások természetesen a felnőttek szempontjából beszélnek a gyerekekről. Mai napig felnőttek írják történetüket, elemzik társadalmi helyzetüket. Így a gyermekportrékon jellemzően az a kép jelenik meg, ahogy a felnőttek kívánják látni csemetéiket. Ők választanak számukra ruhát, játékot, pózt, hogy megfelelőképp lányos lányok és fiús fiúk lépjenek a közönség elé. A festőileg briliáns gyermekportrék nem árulkodnak a modell állás gyötrelmesen unalmas és fárasztó procedúrájáról. A gyerekkorról alkotott képek ösztönösen is a felnőttek saját gyerekségét, vágyálmait, nosztalgiáját tükrözik.
A felnőttvilág az idealizálás mellett előszeretettel moralizál is gyermek témájú zsánerképein. Formát ad a jó gyereknek, intő példaként mutatja meg a rossz gyerek büntetését, és a mintaszerűen jó iskolás, erkölcsös gyermek alakját. Emellett gyakorta használja a gyermek alakját politikai és üzleti céljaira, hiszen a gyermeki kiszolgáltatottság hamarabb vált ki együttérzést, s így fokozza a szegénység vagy háborús pusztítás drámaiságát. Ahogy kívánatosabbá és kelendőbbé teszi az eladni kívánt termékeket is.
A kiállítás négy évszázad távlatában több mint 200 művet tár a közönség elé a magyar képzőművészet legszebb alkotásaiból. A festmények, grafikák, szobrok, fotók és videó-munkák a 17. századtól napjainkig készült műveken keresztül mutatják be a témát. Minden terem egy-egy témakört jár körül egymás mellé helyezve, ütköztetve, társítva különböző korok képalkotását az anyaságról, családról, nemi szerepekről, játékról, iskoláról, szegénységről, háborúról és a felnőttek nosztalgikus visszatekintéséről. Mindez változatosan tükrözi azt a gazdagságot és kvalitást, a magas színvonalat, amely a magyar képzőművészet gyermekképét jellemzi.
A kiállítás terében interaktív szigetek várják a gyerekeket, akik ezeken a pontokon valamely aktív tevékenység által értelmezhetik, „építhetik fel” saját családjukat, lakóterüket, illetve kipróbálhatják, hogy milyen rózsaszínben látni a világot, s a képeket.
Több családi, illetve gyerekprogram sorakozik fel a kiállítás mellé:
1. Gyerekek a Holdon
Családi délelőtt a Gyerek/Kor/Kép kiállításon 2016. október 29. szombat 11-13 óráig
A programra érkező családokkal egy képzeletbeli utazást teszünk a Holdra. A kiállításon szereplő képek megfigyelése közben rajzolunk, ragasztunk és maketteket készítünk. A foglalkozást Krasznahorkai Ágnes és Szabics Ágnes vezeti. Korosztály: 4-10 évesek
2.Gyere velünk múzeumba! Mini-tábor az őszi szünetben 2016. november 3. és 4., 8.00 – 16.00 (a két nap programja különböző)
Egész napos program/mini-tábor 8-12 éves alkotni szerető, képzőművészet iránt érdeklődő gyerekeknek. A kiállításhoz kapcsolódóan drámajáték és alkotó programok váltják egymást a nap folyamán.
Mivel játszottak, mit viseltek a gyerekek régen és ma? A családi hierarchia, szegények, gazdagok, iskola, tanulás, önállóság és ehhez kapcsolódó kérdések merülnek fel a művekhez kapcsolódó játékok és alkotó folyamatok során.
A gyermekek életmódja és a róluk alkotott fogalmak gyökeres átalakuláson mentek keresztül az elmúlt két évszázadban. Milyen a gyermekképmás? Más, mint amilyeneket a felnőttekről készítettek? Mások a lányok és a fiúk ábrázolásai? A gyerekek változó helye a családban, a társadalomban. Szegények és gazdagok, fiúk és lányok, miben különböznek?
A kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum és a Café Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál közös programja.
Együttműködő Partnerek:
Café Budapest Művészeti Fesztivál, Kedd Animációs Stúdió, Csodák palotája, Pszichoforyou.hu
