7 film, amit minden tavasszal meg kell nézned
Mit várunk el egy jó tavaszi filmtől? Nyilván fontos, hogy szórakoztasson – de azért ne agyatlan módon. Legyen könnyed – de azért érintsen komolyabb témákat. Legyen jó, ehhez nincs mit hozzáfűzni, az embernek egyszerűen már nincs ideje rossz filmeket nézni. Legyenek benne ismerős arcok – legalább annyira szeretem az indie filmeket, mint bárki más, de amikor arra vágyom, hogy a film feloldozzon a tél béklyójából, akkor szükség van legalább egy D kategóriás színészre, akit régi ismerősként köszönhetek. És végül a legfontosabb: inspiráljon és fűtse bennem az élni akarást, mert ebből veszítjük a legtöbbet egy hosszú tél alatt.
1. Egyszerűen bonyolult
Egyáltalán nem volt kérdés, hogy ez lesz-e az első. Az Egyszerűen bonyolult tipikusan az a film, amit bárkinek szívesen ajánlok. A nem, életkor, beállítottság egyáltalán nem számít: ezt mindenkinek látnia kell. Egyáltalán nem könnyű témát boncolgat – mégsem nehezedik rá az ember mellkasára, hiszen tele van pozitív hozzáállással, könnyed párbeszédekkel, kacagtató jelenetekkel. És nem utolsósorban ismerős arcokkal: a már hosszú évek óta elvált párként létező Meryl Streep és Alec Baldwin által alakított főszereplők egy New York-i hétvége során ismét egymásba gabalyodnak. Hogyan lehet két ember egy – megcsalás miatti – válás után civil? Mi ilyenkor a protokoll? Mi könnyítheti meg a továbblépést? Hogyan hat mindez a gyerekekre?
2. A nő
A kritériumok betartása nem olyan egyszerű, mint tűnik, így a második cím máris egy kicsit eltér. De felmerül ilyen esetben a kérdés, hogy az a fontosabb, amit a film nézése közben érzünk, vagy amit utána? Erre jó példa A nő. Tagadhatatlan, hogy rengeteg mosolygásra késztető jelenet volt benne – de azt a zavaró tényt, hogy a Joaquin Phoenix által alakított Theodore egy géppel alakít ki bizalmas – intim – kapcsolatot, nehéz levakarnunk magunkról, hiszen ez egy nagyon komoly erkölcsi dilemma. Mégis, a film megnézése után az elhangzó mondatok és gyönyörűen fényképezett jelenetek kavarognak a fejünkben megállás nélkül. És ez az, amire egy vérbeli tavaszi filmnek képesnek kell lennie.
3. Mielőtt felkel a nap
Azok a szép ’90-es évek, amikor mindenféle külső – elektronikus – zavaró tényezőktől mentes volt az élet! Én, személy szerint, nem tudom elképzelni, hogy 2017-ben együtt töltsem az éjszakát, bejárva egész Bécset egy csinos, amerikai idegennel (anélkül, hogy lecsekkolnám facebookon előtte). Habár, ha az az idegent Ethan Hawke, már szívesebben. Mindenesetre a Mielőtt felkel a napban ez történt. És én ezerszer is megnézném újra: zavarbaejtően mély beszélgetések, húsba vágó kérdések, lopott – vagy inkább nem annyira lopott – csókok. Limitált idő, amiből a két fiatal, méghozzá úgy, ahogyan arra mindannyian vágyunk, kihozza a maximumot.
4. Tenenbaum, a háziátok
Wes Anderson népszerűsége nem a véletlen műve, sokkal inkább egy végletekig tudatos szerzői elbeszélésmódnak és látványvilágnak tudható be. A listára szinte akármelyik film felkerülhetett volna, hiszen rá olyan félig-meddig igaz, hogyha egy filmjét láttuk, láttuk az összeset. De ez nem baj! A legkevésbé sem. Egyszerűen csak azt jelenti, hogy mindig tudjuk, hogy mire kell számítani, és hogy ha fogékonyak vagyunk a stílusára, biztosan tetszeni fog. Az ismerős arcokból ezúttal sincs hiány: Gwyneth Paltrow, Gene Hackman, Ben Stiller, Owen Wilson, Bill Murray és a sor végtelen (plusz! Alec Baldwin, mint narrátor). Ha valaki vágyik egy kis Salinger élményre, vagy egy csodás cinematográfiára, akkor jó helyen keresgél, amikor a Tenenbaum család történetét kezdi el nézni.
5. Szerelemre hangszerelve
Vannak azok az esetek, amikor a magyar cím egyenesen borzalmas, vagy éppen ebben az esetben nem borzalmas, de kicsit félrevezető. Az eredeti cím nem más, mint Begin again, ami teljesen más megvilágításba helyezi Keira Knightley és Mark Ruffalo történetét. A történet középpontjában a kettőjük által alakított figurák és a zene áll. (Továbbá Adam Levine, a Maroon5 énekese, mint ősgonosz exbarát). Ha tudni szeretnéd milyen az, amikor hiába minden, egyszerűen semmi sem sikerül, amikor hiába a tehetség, nem tudsz előrehaladni, hogy milyen, amikor találkozol egy idegennel, aki megváltoztatja az életed…nos, jó helyen jársz.
6. Kétéjszakás kaland
A cím nagy valószínűséggel ismeretlenül cseng, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne jó film, egyszerűen csak nem kapták fel annyira. Több módja is létezik annak, hogy a szex kerüljön a film középpontjába, majd – nem meglepetés - szerelem bontakozzon ki belőle. A Kétéjszakás kaland az, aminek mondja magát. Nagy meglepetést nem fog okozni Miles Teller és Anneleigh Tipton behavazott hétvégéje, azonban mégis megmosolyogtat, picit elgondolkodtat arról, hogy milyen is az, amikor hirtelen előtted az élet és te nem tudod, mit kezdj vele vagy magaddal. Hogy milyen az, ha valakinek nincsenek ambíciói – és ez teljesen rendben van! Jó dialógusok, vicces és elgondolkodtató jelenetek, abszolút megéri mind a 126 percét.
7. Nyomás alatt
Attól, hogy a főszereplője egy depressziós tinédzser, aki beutalja önmagát a pszichiátriára, még nem csak depressziós tiniknek való. Egyre több film és könyv foglalkozik azzal, hogy a pszichiátria nem egyenlő a diliházzal, ahol csak habzószájú őrültek vannak. A pszichiátrián gyakran nagyon komoly mentális gondokkal küszködő, de alapvetően végtelenül őszinte és egyenes emberek vannak. Attól, hogy valakinek nem tökéletes a mentális egészsége, még emberként nem lesz kevesebb. Erre és a nyomásra, amit egy tinédzsernek kell átélnie világít rá ez a film. Mindezt vicces monológokkal, zenei betétekkel és megható, emberi történetekkel fűszerezve. (Az eredeti cím: It’s kind of a funny story – és ez tökéletesen leírja, amit látni fogunk)
