10 könyv, amit el kell olvasnod
by Sóky Bernadett
Ha csak tíz könyvet olvashatnánk el egész életünkben, akkor az alábbiaknak biztos köztük kell lennie. Ezek a könyvek mind meghatározó erejűek lehetnek arra, akik vagyunk, vagy lenni szeretnénk.
1. Vladimir Nabokov: Lolita
Egy nehezen megítélhető remekmű, amely sok kérdést vet fel az olvasóban. Humbert Humbert francia irodalomkutató és író utolsó reményeként Amerikába megy, ahol beleszeret szállásadójának tizenkét éves lányába, Doloresbe, akit ő csak a szeretett Lolitának becéz. Humbert egyarán küzd önmagával, a sóvárgással, és Lolitával, s képtelen ezzel megbirkózni. Egymás foglyaivá válnak. A könyv zsenialitása abban rejlik, ahogy játszik az olvasóval és térdre kényszeríti.
2. Harper Lee: Ne bántsátok a fekete rigót
Örökérvényű klasszikus, mely az 1920-as évek Amerikájában játszódik. Az idő múlásával semmit sem csökkent a mondanivalójának ereje, ami továbbra is felforgató módon van jelen a társadalmunkban. Egy nyolcéves kislány szemével láthatjuk a világot, és egy olyan kisvárosét, ahol semmibe vesznek mindent, ami emberi.
3. Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd
Ez a magával ragadó háborús történet Drezda 1945-ös bombázását meséli el egy fantáziavilágon keresztül. Billy Pilgrim, aki megjárta a frontot, és miután 1967-ben visszatér a helyszínre, olyan dolgokat tapasztal, ami mindennek ellentmond, amit ismerünk. Idegen bolygók, zubbonyos csecsemők, és mindemellett el is tévedve az időben. A történet olyan furmányos, hogy a végére magunk sem tudunk különbséget tenni valóság és fantázia között.
4. J.D. Salinger: Zabhegyező/Rozsban a fogó
Az erős kritikát megfogalmazó regény főhőse Holden Caulfield, aki sem saját generációjába, sem a többségi társadalomba nem tud, nem akar beilleszkedni. Az elbeszélés vulgáris volta, Holden szabados életfelfogása, pacifizmusa az érintett rétegek masszív nemtetszését váltotta ki, miközben az egyetemek diákseregének bibliájává vált.
5. George Orwell: Állatfarm
Minden totalitárius rendszer szatírája, különösképpen a sztálini rezsimé. A történet helyszíne egy angol farm, ahol a disznók megszerzik a hatalmat, és megdöntik az ember uralmát. Kezdetben szabad és derűs kis világuk azonban idővel elszürkül. Napóleon, a nagy kan ragadja magához az irányítás. Az ideológiák, mindig az adott pillanatnak megfelelőek, egyre zordabb világot hoznak létre. Eredeti jelszavuk, mely szerint „Minden állat egyenlő”, folyamatos módosulásokon megy keresztül.
6. Franz Kafka: A per
Jozef K. ellen per indul, nem tudja miért, sőt az őt perbe fogók sem tudják, csak egy biztos, bűnös. A megpróbáltatások, amelyeken keresztülmegy, hogy kiderítse, miért tartják bűnösnek, összetörik és maga is elhiszi a vádat, hogy vétkes. A történet megrázóan mutatja be egy ember kálváriáját, aki védtelen az igazságszolgáltatással szemben.
7. Charles Dickens: Két város regénye
A francia forradalom idején játszódó regény két fiú történetét meséli el, akiknek szíve ugyanazért a nőért dobog. Különböző okokból mindkettőjüknek Párizsba kell mennie, ahol utoléri őket a sorsuk. A regény nemcsak a zavaros, forrongó időket mutatja be, de az egyének életének és világszemléletének alapvető átformálódását a történelem egyik legnagyobb változásának időszakában.
8. William Golding: A Legyek Ura
A regény az emberség kérdését járja körül. A történet szereplői gyerekek, akik hajótöröttként vetődnek egy lakatlan szigetre, ahol csak az emberi ösztönök uralkodnak. Ha az emberség, az értelem nem elég erőteljes, és nincs kialakult társadalom, felébrednek az elemi ösztönök, az alantas vágyak, a hataloméhség.
9. Erich Maria Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan
A kiábrándultság és a kétségbeesés regénye. A főhős és társai még nem láttak mást a világból csak az iskolát és a frontot, az iskolapadból egyenesen az első világháború poklába kerülnek. Paul Baumer nem sokban különbözik társaitól, számukra csak a bajtársiasság marad, minden más odavész a lövészárkokban.
10. Ernest Hemingway: Akiért a harang szól
A spanyol polgárháború alatt játszódik. Egy egyszerűen, de mélyen és árnyaltan megfogalmazott írás, mely azt mondja el, hogy a háborúskodásra semmilyen indok nem elfogadható.