Akkor most a plus size vagy a nullás méret?
Ezzel ellentétes viszont, hogy a legnagyobb ruházati áruházláncok még mindig olyan képet mutatnak a vásárlóiknak, ami nemcsak, hogy nem a normális nőalakot ábrázolja, hanem plus size modelleknek állít be olyan nőket, akiket csekély jóindulattal sem lehetne annak nevezni.
Nemrégiben a ZARA farmernadrág reklámja keltett nagy visszhangot az interneten, s ez ismét előhozta a témát. Az indulatokat az hevítette fel, hogy a reklámposzteren szereplő felszólítást - „Love your curves” - „Szeresd gömbölyű idomaidat!” - szinte meghazudtolva, két igencsak vékony modell szerepelt. Nem meglepő hát a felháborodás, a gyakran kritizált iparággal szemben egyre többen lépnek fel bírálóan.
Igen nehéz arról nyilatkozni, milyen is a tökéletes alak, milyen derékbőséggel és ruhamérettel kell rendelkezni ahhoz, hogy a társadalom szépnek lássa az adott nőt. Az a kérdés is joggal felmerül, hogy egyáltalán szükséges-e ilyen kritériumokat állítani a nők elé? Az évszázadok folyamán számtalanszor változott a tökéletes nőről alkotott ideálkép. Az évtizedekig uralkodó magas, már-már túlságosan is sovány kép volt az, ami alapján megítéltük, hogy egy nő szép, vagy sem. Ezt most kezdi leváltani a combos, kerek popsis kép, amihez nagyon vékony derék párosul.
Ezeknek a tendenciáknak ment neki pár éve a plus size hullám, ami eleinte szintén egy nagyon torz testképet mutatott a nőknek, plus size modellként csak a nagyon duci lányokat alkalmazták. Így két kép volt a nők előtt: a túlságosan is vékony, és a túlságosan is gömbölyű. Tessék választani, egészségtelenül vékony, vagy egészségtelenül kövér lehet egy nő. A kettő között meg szorongjon. Ha 36-os méretnél nagyobb kell, már plus sizenak számít, ami akkor azt jelenti, hogy túlsúlyos? Mert ez az, amit a kampányok sugalltak. Szerencsére az idő múlásával normális tartományokba helyezték a plus size és a „hagyományos” modellek szerepét a divatiparban, bár mint a fenti példa is mutatja, még mindig vannak félresikerült projektek, amelyek súlyos problémák elé állítják a nőket.
Minden nő más és más, mindenki a maga módján szép, és mindenki számára mást jelent a szépség. Ha viszont hagyjuk magunkat a média és divatcégek által befolyásolni, csak magunknak ártunk. Nem pár tucat ember az, aki megmondhatja, mi a szép és tökéletes. Mi magunk vagyunk azok, akik ezt meghatározhatjuk. Ha tükörbe nézünk, minden kis hibánkat észrevesszük, de ha a nagy egészre koncentrálunk, megláthatjuk azt a szépséget, ami bennünk rejlik. És ha mi magunk ezt fel tudjuk fedezni, akkor az mindenki más számára is egyértelművé fog válni.
