5 figyelemre méltó japán szokás, amit érdemes követni
…a Magyarországon élő és dolgozó Maki Stevenson séf, a tokiói útjáról a napokban hazatért Soós Bertalan fotós és a Japánt többször megjárt Jókuti András, a Világevő blog szerzője ajánlásával.
KAIZEN
Japánban az élet minden területét áthatja a kaizen gondolkodásmód és módszer. A szó jelentése: változtatás (kai) a jó (zen) irányába. A kaizen tehát jobbítást, javulást jelent a személyes, otthoni, társadalmi és munkahelyi életünkben egyaránt.
„Jó példa a kaizenre a japán ramenséf, aki egész életében rament (gazdag tésztaleves) készít, és minden nap szeretne jobbat készíteni, mint az előző napon. Tokió egyik legjobbja mesélte, volt nála egy európai szakács, hogy kitanulja a ramenkészítést, majd néhány hétnyi tanulás után bejelentette, hazamegy, mert már tud rament főzni. A japán séf kommentárja ez volt: én 30 éve tanulom, de még nem tudom, hogy hogyan kell” – így szemléltette a kaizen elvét Jókuti András, a Világevő blog szerzője.
TISZTASÁG
A tisztaságot sem veszik félvállról a felkelő nap országában. A japán oktatási intézményekben és közterületeken, parkokban nem alkalmaznak takarító személyzetet, mivel a tisztaságra és a környezetük megőrzésére való nevelés már egészen kisgyermekkorban megkezdődik. Az iskolások beosztják egymás között, ki mikor takarítja a közös helyiségeket. A közterületeken pedig egészen egyszerűen nem szemetelnek az emberek, szemeteskukákat sem helyeznek el, hiszen mindenki az otthonában található kukába teszi a szemetet. „A szemetelés egyenesen bűnnek számít Japánban, neveletlenséget és igénytelenséget tükröz, amelyet senki sem szeretne magáról közvetíteni. A dohányzás csak kijelölt helyen engedélyezett, mindenhol máshol alapvetően tilos, még közterületen, sétálás közben is, ezt mindenki tudja és betartja” – tette hozzá Maki Stevenson.
LETISZTULTSÁG
A kifinomult egyszerűség számos területen tetten érhető a japán kultúrában. Elsőre minimalistának tűnhet, ám mégis tartalmaz számos apró, finom részletet, amitől letisztult, mégis látványos lesz a végeredmény.
„Ami először szembetűnik Japánban járva, az a sok építkezés, ahogyan folyamatosan épül, frissül a város, és emellett a rendezettség, tisztaság. Egy ekkora nagyvárostól teljesen mást vártam. Mindenki nagyon komolyan veszi a munkáját, és azt a lehető legmagasabb színvonalon és komolysággal igyekszik elvégezni, a legegyszerűbb munkaköröket is beleértve.” – állapította meg Soós Bertalan fotós.
PRECIZITÁS, PONTOSSÁG
Ha pontosságról van szó, Japán ebben is az élen jár. A különféle szolgáltató egységek például nagyra becsülik az emberek idejét, és másodpercre pontosak, ám ezt a vendégektől is elvárják például egy éttermi foglalás esetében.
"Hatalmas udvariatlanság elkésni egy étteremből, az asztalfoglalás időpontja után érkezni. Érdemes inkább sokkal korábban odaérni, mert – ráadásul - gyakran csak a helyszínen derül ki, nagyon nehéz megtalálni az éttermet. Velem is előfordult már, pedig jól tájékozódom, hogy végül az éttermesek kerestek meg az utcán, mert egyszerűen nem találtam a jelöletlen ajtót" – osztotta meg élményeit Jókuti András.
ÖSSZHANG
Japán egy másik fontos jellemzője a hagyományos Wa szellemiség, ami a harmóniára való törekvésben, az ellentétek kiegyenlítésében, és ezáltal egy magasabb szintű egység létrehozásában mutatkozik meg, legyen szó társadalmi kapcsolatokról, értékekről, álláspontokról vagy alkotásról. „Az összhangra való törekvés mindenütt elkísér minket Japánban. Legyen szó mindennapi munkafolyamatokról, a tömegközlekedésről, egy baráti összejövetelről, vagy éppen egy jó sörről, mint az Asahi Super Dry, a precizitás, a gondosság és a folyamatos tökéletesítés élménye megkerülhetetlen – mondta Soós Bertalan.
További érdekesség, hogy Maki Stevenson séf, Soós Bertalan fotós és Jókuti András az Asahi Super Dry, Japán első számú sörének magyarországi márka-nagykövetei.
