Szilveszteri szokások a nagy világban
A legtöbb országban az általunk is ismert Gergely-naptár szerint lépnek át a kultúrák az egyik évből a másikba, de ez bizony nem a kezdetektől fogva van így. Az egyház sokáig március 25-én ünnepelte az újév első napját és csak 1622 óta fogadják el a január elsejei ünnepet, továbbá számos országban és kultúrában nem Krisztus születése óta számolják az éveket.
Kínában a holdnaptár szerint számolják a napokat és az újévet a tél vége és tavasz kezdete jelenti, amit hatalmas sárkány jelmezekkel, tűzijátékkal és lakomával ünnepelnek. Ezzel ellentétben Japánban, már átvették a Gergely-naptár szerinti számításokat, de az év első napsugarait is nagyra becsülik.
Fiji-szigeteken akár 1-2 hétig is eltarthat az újévi mulatozás, mi nem csoda, hisz a pálmafák és ragyogó nap alatt igazán pihentető lehet akár egy több hónapos bulizás is. Ha nem akarsz messzire menni, utazz Hollandiába, de ne felejts el amerikai fánkot enni, ugyanis a hollandok szerint, végtelen szerencsét hoz, ha ezt a süteményt majszolod az év utolsó napján.
Ha jövőre mégis messzebbre utaznál, például Mexikóba, vedd elő a bőröndöd és tegyél egy kört vele a ház körül, ugyanis a mexikóiak úgy tartják, hogy ha ezt megteszed, jövőre nagyobb utazásra számíthatsz. Mondjuk Argentínába, ahol a nőknek kötelező rózsaszín fehérneműt viselniük az év utolsó napján, ha szerelmet szeretnének az előttük álló 365 napban. Ezzel szemben Chile-ben sárga bugyit kell húzniuk a nőknek, hogy termékenyek legyenek és 12 szem szőlőszemet kell elfalatoznia mindenkinek, hogy az elkövetkezendő 12 hónapban szerencsét, jólétet hozzon nekik a sors. Innen nem mesze, Ecuadorban bábut égetnek és a férfiak nőknek öltöznek, hogy eljátszák a bábu özvegyét, majd pénzt koldulnak az utcán, hogy ezzel mentsék meg szerencsétlen „férjük életét”. Picit északabbra, El Salvadorban tojást vernek éjfélkor egy tálba, és amivé összeáll reggelre, azt hozza számukra a jövő év. Azt hiszem pár romlott tojásba, sok mindent bele lehet látni.
Oroszországban egy cseppet sem gyomorkímélő szokás találtak ki; kívánságaikat egy darab papírra írják, elégetik, majd a hamut egy pohár pezsgő kíséretével megisszák. Reméljük mindenkinek van ehhez gusztusa.
Sokan nem tudják, de Svédországban nagyon nehéz alkoholhoz jutni. Ennek ellenére szilveszterkor, szinte kötelező a mámor a skandináv országban és jó előre bespájzolnak belőle , amit akár köztereken is megihatnak a jó barátokkal. Jóval délebbre, Görögországban ügyelnek arra, hogy egy kedves, tiszta ember lépéjen be hozzájuk először az ajtón, természetesen jobb lábbal, amivel egy gránát almát kell széttaposnia. Ha már az almáknál tartunk, akkor el ne felejtsük a tiroli férfiakat, akiknek meztelenül kell kimenniük az udvarra és meg kell rázniuk egy gyümölcsfát. Aki így tesz, annak nem lesznek problémái a férfiasságával.
Magyarok
Mi magyarok is bővelkedünk a szilveszteri szokásokban és babonákban. A lencse evése még ma is olyan hagyomány, amit sok háznál tartanak, de azt sokan nem tudják, hogy régen mandulaszemet rejtettek a főzelékbe és a hajadon leány, aki megtalálta, megkérésre számíthatott a következő évben.
Az újévi malac dézsmálása is jelenetős újévi szokások egyike, ugyanis úgy tartják, hogy a disznó kitúrja a család szerencséjét a földből, így egész évben jólétre számíthat.
Nagymamáink még gombócokba rejtették a férfiak neveit és amelyik gombóc előbb feljött a főzés során, az lett szívük választottja.
