Európa legrégebbi állatkertje
Augusztus 9-én volt az Állatkert 150. születésnapja, sőt mi több, az ünnepségből még a következő, szerdai napra is jutott. A Magyar Nemzeti Bank emlékérmét, a Magyar Posta pedig alkalmi bélyegblokkot adott ki a nagy nap emlékére.
150 éves a Fővárosi Állat- és Növénykert. Volt hivatalos születésnapi esemény, és egy szakmai konferencia is kapcsolódott a jubileumhoz. Jelképesen újra megnyitották az Állatkert kapuit Persányi Miklós igazgató, Balog Zoltán miniszter és Tarlós István főpolgármester, illetve a korhű ruhákban pompázó „főúri” vendég: Erzsébet királynő.
Ugyancsak bemutatták az „Állatkert – 150 év, 150 történet” című könyvet, amelyet a születésnapi rendezvényen Szemadám György Munkácsy-díjas festőművész, író és filmrendező méltatott. Természetesen volt születésnapi torta is, amit korabeli receptek alapján állítottak össze.
A nagyközönséget már reggel 9-től kezdve változatos közönségprogramokkal várta az Állatkert. A születésnapi közönségprogramok másnap, szerdán is folytatódtak
A Fővárosi Állat- és Növénykert a világ egyik legrégebbi állatkertje: 1866. augusztus 9-én nyitotta meg először a kapuit a nagyközönség előtt. Az idei esztendő tehát jubileumi emlékév az Állatkert életében, sokféle programmal, rendezvénnyel, eseménnyel.
További információ: http://www.zoobudapest.com
Találkozás a régmúlttal
A Fővárosi Állat- és Növénykertről mindenki tudja, hogy milyen régi, patinás intézmény. Történetét a honlapot, vagy az erről szóló könyveket elolvasva alaposabban is tanulmányozhatják az érdeklődők. De vajon egy átlagos állatkerti látogatás során milyen nyomait lehet látni a kertben ennek a másfél évszázados múltnak?
Történeti emléksétány
A főbejárattól jobbra, a sétányt mindét oldalon szobrok szegélyezik. Az Állatkert múltbéli jeles igazgatóinak mellszobrai ezek időrendi sorba állítva Összesen öt igazgató kő, illetve bronz büsztje található meg itt.
Korok és műalkotások
Az Állatkert múltja nemcsak a különböző korokban emelt épületek, hanem a különböző korokban készült képzőművészeti alkotások formájában is érzékelhető a kertet felkereső nagyközönség számára. A kert területén az állatok, a növények és a különféle épületek mellett számos képzőművészeti alkotás teszi a képet teljessé. Legpatinásabb a két öntöttvas sárkány szobor, amelyek még az Állatkertnél is régebbiek. Az épületeken is elég sok a szobordísz. Elég, ha csak a Főkapu kőelefántjaira, jegesmedve és mandrill szobraira gondolunk.
Patinás épületek
A Fővárosi Állat- és Növénykert egyik különlegessége a műemléki oltalom alatt álló, a XX. század első évtizedeinek hangulatát idéző műemléki környezet. Bármerre is járunk a kertben, szinte mindenütt találkozhatunk ezzel az épített örökséggel, s minden egyes állatháznak, építménynek, még a legkisebb elárusító pavilonnak is megvan a maga története.
Régi idők tanúi
Az Állatkert múltjára nemcsak élettelen épületek és képzőművészeti alkotások emlékeztetnek, hanem néhány nagyon idős állat és növény is. Az állatok körében az persze gyakorlatilag elképzelhetetlen lenne, hogy az intézménnyel egyidős egyedek legyenek közöttük. Ám a növények, egészen pontosan a fák esetében ez egyáltalán nem lehetetlenség. Az Állatkert legidősebb fája, egy termetes platán, amely a Japánkert szélén, a Nagy-tó melletti sétánynál áll, mérete alapján már akkor is itt állhatott, amikor a városligeti intézmény 1866-ban először nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.
A 150 éves Fővárosi Állatkert történetéről nyílt kiállítás a Természettudományi Múzeumban, ami október 31-ig látogatható. Az Állatkert története és az egykori lakók mellett bemutatja többek közt az állatok szállításának, elhelyezésének, gondozásának kulisszatitkait is.
A kiállítás a múlt mellett a jövőbe is tekint, beszámol az Állatkertben jelenleg zajló nagyszabású fejlesztésekről.
