Mi történik, ha valaki lázzal fennakad egy hő-kapun?
A koronavírus-járvány második hullámában egyszerre kell biztosítani a gazdaság működő képességét és az óvintézkedések betartását.
Ez nagyon komoly gyakorlati problémákat vet fel. A tömeges, rutinszerű, adott helyszínen, véges időn belül elvégezhető ellenőrzés egyetlen reális lehetősége a lázmérés.
A kézi testhőmérséklet mérés nem alkalmas a tömeges igények kiszolgálására. A komolyabb hő-kapuk viszont többek közt számlálásra, automatikus riasztásra, sőt, a hő-kamerák akár opcionálisan arcfelismerésre is képesek. Emiatt - várhatóan - országszerte egyre több intézményben találkozhatunk majd ezekkel a szerkezetekkel.
Dr. Gulyás Kovács Gergely, az iTeam Holding Zrt. igazgatótanácsának elnöke arról beszélt, a valós időben elvégezhető ellenőrzés egyetlen lehetősége a koronavírus esetében a lázmérés. Mint mondta, bizton állíthatjuk, hogy az egyéni, kézi testhőmérséklet mérés nem alkalmas a tömeges igények kiszolgálására, mert humán erősforrás igényes, kis áteresztőképességű, lassú, a kartávolság miatt a személyzetre nézve is egészségügyi kockázattal jár.
„A testhőmérséklet mérés technológiája minden esetben a szükséglethez, kockázatokhoz, valamint az infrastrukturális és gazdasági lehetőségekhez igazodjon, figyelembe véve a prioritásokat, egyedi igényeket. Az automatizált testhőmérséklet mérő berendezések széles palettája elérhető hazánkban is. Az olcsóbb árfekvésűek, már önmagukban megtérülnek azáltal, hogy kiváltják, vagy csökkentik az állandó kezelőszemélyzet jelenlétét. A komolyabb rendszerek pl. számlálásra, automatikus riasztásra, valamint arcfelismerésre is képesek, amelyek így egyben biztonságtechnikai megoldást is nyújtanak” – magyarázta.
Hozzátette azt is, hogy a jelenlegi helyzetben egy előzmény nélküli döntést kell hozni, tapasztalati ismeretek nélkül kell választani a rendelkezésre álló technológiák közül.
„Ez nagy feladatot és felelősséget ró az intézmények vezetőire, fenntartóira, éppen ezért ingyenes tanácsadással, vagy szakértői elemzéssel segítjük őket a legjobb választás kialakításában. A visszajelzések szerint, ez az egyik legnagyobb segítség, amit kaphatnak jelen szituációban” – hangsúlyozta az elnök.
Nem világos, mi a teendő, ha valaki fennakad
Dr. Englert Zoltán, az iTeam Medical orvosszakértői-rendszer specialistája elmondta, a testhőmérséklet mérésre vonatkozó általános szabályozás csak az oktatási intézményeket illetően született. Október 1-től kötelezővé tették, hogy a 37,8 Celsius foknál, kétszeri mérés után is magasabb testhőmérséklet esetén az intézmények kötelesek hazaküldeni a tanulót, vagy személyzetet.
Az országos tiszti főorvos a szervezetek hatáskörébe utalta az ellenőrzés tényét és módját, de magasabb testhőmérséklet esetén a bevett gyakorlat az illető hazaküldése és ilyenkor a háziorvos illetékes a további teendők megítélésében.
„Ez rengeteg gyakorlati kérdést felvet, hiszen számos oka lehet a mérsékeltebb testhőmérséklet-emelkedésnek is, amelyek - még csak nem is minden esetben - fertőzéshez köthetőek. A magasabb testhőmérsékletűnek bizonyult személyekkel kapcsolatos intézkedés mindenképpen szakmai kérdés, semmiképpen sem a mérést végző személyzet hatásköre, ugyanakkor számtalan visszajelzést kaptunk az ellátást végző kollégáktól, hogy ilyen esetekben hatalmas segítség volna, ha a kockázatbecslés rendelkezésre állna, amely egyébként egy későbbi kontaktuskutatásban is fontos szerepet töltene be” – fogalmazott.
Mint mondta, a cégnél éppen ezért valósították meg a fenti folyamatok informatikai támogatását. Ennek révén előzetes elektronikus kockázatbecsléssel segítik egyrészt a testhőmérséklet mérést végző intézmények személyzetet, másrészt az értékelést, ellátást végző orvosok munkáját.
Algoritmus vezet végig a javasolt lépéseken
A szakértők szerint a lázmérést követő teendők egységes szabályozása orvosilag nagyon nehéz kérdés.
„Praktikus szempontból ugyan minden érintett számára komoly segítség lenne egy - úgymond - elkülönítő protokoll, amely iránymutatást adna a magasabb testhőmérsékletű személyekkel kapcsolatos teendőkre vonatkozóan. De ez, egyelőre, nem megoldható. Amire jelen körülmények között szakmailag megalapozva támaszkodhatunk, az a kockázatbecslés, az adott esetre vonatkozó szakmai ismeretek gyors hozzáférésének biztosítása, ennek algoritmizálása” – fogalmazott Dr. Gulyás-Kovács Gergely.
Példaként a következőt hozta fel. Egy illetőnél magasabb testhőmérsékletet mérnek egymás után két alkalommal is, de nem hajlandó hazamenni, ragaszkodik ahhoz, hogy éppen sportolásból érkezett, és amúgy is stresszes volt a napja. Ilyenkor az algoritmus végigvezeti a személyzetet a javasolt lépések listáján, az adott példára vonatkozóan: hozott-e magával előzetes kockázatelemzést és annak mi az eredménye, mennyi ideig kell pihentetni, milyen hőmérsékleten, lehet-e használni pulzusadatokat, javasolhatunk-e neki légzéstechnikát. Természetesen minden esetben ezek után újabb kontrollmérés is szükséges a biztonságos beengedéshez.
Fotók, forrás: iTeam Holding
