A vakcina lehet a sportipar orvossága is!
A Havas Sports & Entertainment részéről Nagy László igazgató – sportmarketing szakember és független iparági szakértők Kosaras Renáta, sport-marketingkommunikációs tanácsadó és Kovács Nikolett, nemzetközi újságíró és szakértő az Ipsos kutatócéggel karöltve arra vállalkozott, hogy egy amerikai kutatás mintájára hazánkban is megvizsgálják*, mi lehet a megoldása a hazai sportiparág talpra állításának.
A koronavírus-járvány okozta gazdasági krízis egyik leginkább érintett területe a sport lett, nemzetközi és hazai szinten egyaránt. Az elmaradt sportesemények gazdaságilag és érzelmileg is érzékenyen érintették a szektort. A tokiói olimpiát 2021-re halasztották, de az esetleges második hullám és az utazási korlátozások miatt továbbra is hatalmas bizonytalanság lengi körül a világ legfontosabb sporteseményét.
Az sem kizárt, hogy a vakcina lesz a feltétele a megrendezésnek. Ezzel párhuzamosan az olimpiai kvalifikációs versenyek, a különböző sportágak nemzeti és nemzetközi bajnokságai, kupái is sorra elmaradtak. A wimbledoni teniszbajnokság 1877-es indulása óta, csak a két világháború idején nem rendezték meg a tornát. Június végén 40 ezer ember drukkolhatott volna együtt a helyszínen. Ma már tudjuk, hogy a tavaszi salak szezon után a teljes füves szezont is törölni kellett, és csak augusztusban térhet vissza a nemzetközi teniszélet. A sort hosszú lenne folytatni, hiszen számos Európa- és világbajnoki esemény is elmaradt vagy átalakult a vírusnak köszönthetően, és, ahogyan a leállás, úgy a visszatérés feltételei is napról napra változnak.
Érdemes és szükséges a hazánkat is érintő nagy sporteseményeket megvizsgálni! Számos nemzetközi tekintetben is fontos esemény került halasztásra, vagy változott meg eredeti dátuma. Az UEFA EURO 2020-as bajnokságot – melynek egyik házigazdája Budapest – 2021-re halasztották, a Puskás Aréna két csoportmérkőzésnek biztosít majd helyszínt, a remények szerint 67 ezer néző előtt. De elmaradt a Giro d’Italia magyarországi szakasza is.
Felmerül a kérdés, hogy a COVID-19 járvány, hogyan változtatja meg rövid- és középtávon a sportfogyasztási szokásainkat? Hogyan alakítja át a világjárvány okozta krízis a sportkommunikációt? Melyek a legfontosabb feltételei annak, hogy a szurkolók visszatérjenek a lelátókra?
Az amerikaiak 64%-a térne csak vissza a lelátóra, ha lenne vakcina
Nagy László, a Havas Sports & Entertainment sportmarketing szakembere szerint gazdasági szempontból megfontolt várakozásokkal kell kezelni a közeljövőt a sportiparban, hiszen a világ egyik legjelentősebb sportpiacán (USA) végzett hasonló kutatás is óvatos várakozásról tanúskodik. Az amerikai sportpiac szereplői a kutatásban pesszimista rajongói várakozásokkal szembesülhettek: bár a 80%-os többség a társasági élet fontos elemének vélte a sporteseményeket és meccseket, a felnőtt lakosság mindössze negyede (24%) jelezte, hogy részt venne sporteseményen szurkolóként személyesen is. Szemben a 62%-os aránnyal, akik tévén vagy online közvetítés formájában követnék a sporteseményeket az újraindulás után.
„Az amerikai sportpiac technikai és strukturális fejlettsége okán egy nagyon fontos indikátora annak, hogy mi várható a jövőben. Nem véletlen például, hogy amikor az idei NFL-draft közvetítést a hozzá kapcsolódó show-val nemzetközi szinten törölték, kísérleti jelleggel Zoom felületen keresztül az NFL mégis megszervezte az online adást. Hihetetlen technikát és erőforrásokat mozgósítva, minden eddigi draft legmagasabb nézettségét érték el. A közvetítést 15,6 millióan követték a képernyők előtt, amire eddig még nem volt példa az NFL történetében. A korábbi csúcsot a 2014-es játékos választás tartotta eddig 12,4 millió nézővel. Ez jól mutatta, hogy egy korábban elképzelhetetlen lebonyolítás egy újszerű kivitelezéssel, milyen sikeresen tud működni. Jogos tehát a kérdés, hogy visszatérünk-e még valaha a vírus előtti sportfogyasztási szokásainkhoz, vagy felbátorodva a lehetőség adta részsikereken egy új modell kialakulásának elején vagyunk. Ez egyáltalán nem mindegy a sportközvetítési- és sportszponzorációs pénzek, valamint a sportipar jövőbeni finanszírozásának szempontjából” – vélekedik Nagy.
A kutatás szerint az amerikaiak 64%-a kizárólag a vakcina kifejlesztése és tömeges hozzáférése esetén térne vissza nyugodtan a lelátókra, míg negyedük ennek ellenére sem (27%).
A magyar szurkolók bizakodóak
A magyar sportrajongók sokkal bizakodóbbak a visszatéréssel kapcsolatban, mint amerikai társaik. A hazai lakosság 72%-a elég megnyugtatónak találná a COVID-19 elleni védőoltást ahhoz, hogy újra sporteseményeket látogasson. De emellett akár a kötelező távolságtartást, illetve a szájmaszk viselését is hatékony megoldásnak tartaná a látogatható mérkőzések újraindításához (59% és 52%). 19% azok aránya, akik egyik felsorolt intézkedést sem tartanák elegendőnek ahhoz, hogy részt vegyenek egy sporteseményen nézőként.
A szakértők ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy mennyire eltérő reakció és viselkedési forma figyelhető meg a fanatikus drukkerek és az átlag sportfogyasztó közönség között. Jó példa erre a magyar labdarúgó-bajnokság, melynek legutóbbi fordulóin néhány rangadó a vészhelyzet lecsengését követően szinte telt ház előtt zajlott.
Szurkolói magatartás és kommunikáció
Kérdéses azonban, hogy mennyire lehet betartatni a rajongókkal a megfelelő távolságot és a szájmaszk viselését a sporteseményeken. Tanulságos példa lehet a nemrégiben megtartott Magyar Kupa döntő a Puskás Arénában, amely során még érvényben voltak a vészhelyzetre vonatkozó biztonsági előírások. A szurkolók azonban nem igazán törődtek a biztonságos körülményekkel és az előírások betartásával, a szurkolói élmény, a helyszín és az esemény adta eufória átvette a hatalmat a szabályok felett, és mindent beleadva támogatták kedvenc csapatukat.
„A jövőre nézve a szurkolói kommunikációban hatalmas felelősség nehezedik a sportesemények szervezőire, a szövetségekre és klubbokra. Ma már nemcsak a rajongói érdeklődések kielégítésére kell törekedniük, hanem egy erős társadalomformáló, szurkolói viselkedési normát közvetítő edukációs kommunikációra is szükség van. Ennek megvalósítása nem egyszerű feladat, de a megváltozott világra, megváltoztatott szokásokkal leszünk kénytelenek reagálni, hogy újra átélhessük az igazi szurkolói élményeket” – vélekedik a sport-marketingkommunikációs tanácsadó, Kosaras Renáta.
Ki vállalja majd először a kockázatot?
A magyar futballban látható bátor nyitás gyakorlatilag egyedülálló most a világon. Hiába a lelkes és pozitív hozzáállás a szurkolók részéről, akik ki vannak éhezve az élő sporteseményekre, egyelőre zárt kapuk mögött indultak újra például a nagy európai futballbajnokságok, de a július elején rajtoló F1 és a két héttel később visszatérő MotoGP-sorozat sem számol nézőkkel a helyszínen. A francia futballéletbe július 11-én térhetnek vissza a nézők, de akkor is csak 5.000 fős limittel, míg Spanyolországban és Olaszországban továbbra is kivárnak. A MotoGP esetében az augusztus 9-ei Cseh Nagydíj szervezői remélik, hogy legalább 30.000 nézőt beengedhetnek majd, ami az elmúlt évek vasárnapi nézőszámának nagyjából az egyharmada.
„Mindez természetesen hatalmas anyagi kiesés a szervezőknek, a jogtulajdonosoknak – ami sok esetben hatással van és lesz a sportolók fizetésére is – és turizmusnak egyaránt. Azonban ez még mindig kisebb károkat okoz, mintha nem indulna újra a sportélet” – emelte ki Kovács Nikolett, nemzetközi sportújságíró és kommunikációs szakértő.
„Hosszú előkészítés, új protokollok bevezetése és a helyi hatóságok, kormányok beleegyezése kellett az újrainduláshoz, de vannak országok, ahol a vakcina megjelenéséig nem gondolkoznak nagy nyilvános eseményekben. Ugyanakkor sok korlátozás most már túl szigorúnak tűnik, kérdés, hogy ki vállalja majd a kockázatát az enyhítéseknek” – tette hozzá Kovács.
Kevesebb néző, viszont több fiatal a lelátón
A hazai kutatás eredményeiből kiderül, hogy általánosan a tömegrendezvényekkel szemben egyfajta tartózkodás alakult ki a lakosságban. Egyértelműen visszaesés várható az események helyszíni nézőinek és résztvevőinek számában. A megkérdezettek 12%-a a járvány elmúlta után hosszú távon is kerülni kívánja a tömegrendezvényeket, nem tervez a járvány előtti gyakorisággal sporteseményekre kilátogatni. A biztonsági okokból tartósan otthon maradók körében felülreprezentáltak a 40 év felettiek, míg a fiatalabbak jóval bátrabbnak bizonyulnak. A sportrendezvények látogatása várhatóan főként az X és Y generáció mindennapi életébe tér majd vissza a vírus okozta intézkedések előtti szintjére. A 18-39 évesek körében tízből hét sportrajongó várja, hogy újra a régi gyakorlat szerint látogathasson sporteseményeket, míg az idősebb korosztály tagjainak körülbelül fele nyilatkozott hasonlóan. A 30 év alatti korosztályt már a szájmaszk kötelező viselésével is átlag felett lehetne ösztönözni sportesemények látogatására (62%).
Nagy László szerint elgondolkodtató, hogy a sporteseményeket elhagyók aránya felülreprezentált, az általánosságban a tömegrendezvényeket jövőben látogatni nem tervezők arányához képest: „Ez azt mutatja, hogy a sportesemények az átlagosnál is jobban kitettek a nézőszám csökkenésének, köszönhetően annak, hogy sok idősebb szurkoló fog lemorzsolódni az aktív meccsre és sporteseményre járók táborából a járvány hatására. A sporteseményszervezőknek a bajnokságoknak és kluboknak készen kell tehát állni az arányaiban fiatalabb és más igényű szurkolói, nézői elvárások kiszolgálására. Lehet a zacskós szotyi árulás helyett egyedi élményekkel és speciális tartalommal kell az esemény helyszínén megszólítani és bevonni a fiatalabb korosztályokat az eseményeken.”
Online és televíziós közvetítések további térnyerése várható
Amíg a vakcina forgalomba helyezése a nagyvárosi sportbarátokat, főleg a budapestieket nagyon felbátorítaná (81%), addig a megkérdezett, fővároson kívül élő lakosság kisebb arányban venne részt sporteseményen (64%). Ez abból az aspektusból kimondottan érdekes, hogy a fővárosban jóval magasabb volt a fertőzöttség aránya és a betegek száma, mint vidéken. Magyarországi viszonylatban a kutatásból jól látható, hogy amíg nincs megfelelő biztonságot adó, hatékony intézkedés a fertőzés terjedése ellen egy-egy sportrendezvényen, a megkérdezettek 71%-a inkább támogatja a zárt kapus mérkőzéseket és sporteseményeket tévés vagy online közvetítéssel. Érdekesség, hogy a néző nélküli események ötlete különösen nagy támogatottságot élvez a 40 év alatti sportrajongók körében (75%), valamint az arányaiban legtöbb sporteseménynek helyt adó fővárosban (78%).
„Megfigyelhető egy különös kettőség” – jegyzi meg Kosaras Renáta. „Miközben a 40 év alattiak támogatják a zárt kapus eseményeket, ugyanez a korosztály volt, aki hasonló arányban már szájmaszk viselése esetén is visszatérne a lelátókra. Ennek a kettőségnek az oka természetesen a társadalmi és fogyasztói szokásokban keresendő. Ez a kutatás nem tért ki a szurkolói élmény pontos helyszínének meghatározására, de láthatjuk, hogy ennek átélése a különböző szurkolói zónákban, a helyszíneken vagy az online térben is megvalósítható.”
Nézők nélkül semmi sem ugyanaz
A jelenlegi helyzetet még mindenkinek szoknia kell, úgy az otthon ülő nézőknek, mint a sportolóknak. A közvetítésért is felelős jogtulajdonosok is tudják ezt, ezért különböző megoldásokkal próbálják „belakni” az üres lelátókat. A Bundesligában láthattunk papírmasékat, mezeket, sálakat és letakart nézőteret is, míg a La Ligában nagyon kezdetleges, a számítógépes játékból kölcsönvett grafikával színezik át a lelátókat, hogy az ne legyen üres. A mesterséges szurkolói hangeffekt szintén hamar alapeleme lett a közvetítéseknek a Premier League-ben is.
„Nézők nélkül pályára lépni a sportolóknak sem ugyanaz, sok esetben elveszik a hazai pálya előnye, az a pszichés előny, amit a saját szurkolók jelentenek. A technikai sportok esetében ez a különbség a leintés után lesz majd érzékelhető. Kíváncsian várom, hogy mi jön át a TV-n keresztül abból, hogy sem a lelátókon, sem a bokszutcában nem lesznek emberek, bár lehet, hogy valamilyen hangeffekteket itt is bevetnek majd” – tette hozzá Kovács.
