Nagy meglepetést tartogatnak a brit elnökaspiránsok
A Brexit a politikai életben is változások cunamiját indította útjára, kezdve azzal, hogy David Cameron lemondott. Utódjának a volt miniszterelnököt tartották, de úgy tűnik a Nagy-Britanniában már semmi sem kiszámítható.
David Cameron a referendum másnapján jelentette be, hogy lemond tisztségéről. Döntését az „elszomorító eredménnyel” indokolta, és ahogy arra számítani lehetett a politikai spekuláció abban a másodpercben kezdetét vette, hogy Cameron bejelentette döntését.
Abszolút befutónak a volt miniszterelnököt, Boris Johnsont várták, aki nagy meglepetést okozott múlt heti bejelentésével, miszerint nem pályázik a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetőjének tisztségére, így a brit miniszterelnöki posztra sem.
A toryk előnyben
Theresa May belügyminiszter és Michael Gove igazságügyi miniszter előtt viszont megnyílt a lehetőségek kapuja, és kettőjük közül valaki elfoglalja a miniszterelnöki széket. Az utódlási folyamatban részt vesz még néhány kormánytag, köztük Stephen Crabb munkaügyi miniszter és Liam Fox volt védelmi miniszter, de nekik a jelenlegi parlamenti és pártbeli erőviszonyok alapján semmi esélyük a győzelemre.
A csütörtök a brit politikában a váratlan fordulatok napja, ugyanis May és Gove, Johnson volt szövetségese is aznap jelentette be indulását az elnöki pozícióért, míg a legesélyesebb elnökspiráns Boris Johnson arról nyilatkozott, nem száll versenybe.
May közölte: ha ő lesz a miniszterelnök, London az idei év vége előtt nem fogja aktiválni a brit uniós kilépési folyamatot elindító mechanizmust.
Gove máshonnan közelítette meg a miniszterelnök választással kapcsolatos dolgot:
"Vonakodva ugyan, de végül mégis arra a következtésre jutottam, hogy Boris nem képes arra a vezetői szerepre, és nem tudja azt a csapatot sem kiépíteni, amely az előttünk álló feladatok elvégzéséhez szükséges."
May - Johnsonnal és a Gove-val ellentétben a brit EU-tagság fenntartását pártoló tábor tagja volt, de a kampányban nem vett részt annyira aktívan. Csütörtöki, azaz indulását bejelentő nyilatkozatában hangsúlyozta:
"A Brexit Brexitet jelent, a kampányt megvívtuk, a részvételi arány (a népszavazáson) magas volt, és a választók meghozták döntésüket". Ezek után nem szabad kísérletet tenni arra, hogy Nagy-Britannia mégis az Európai Unió tagja maradjon, sem arra, hogy "a hátsó ajtón keresztül" visszatérjen az unióba, és nincs lehetőség újabb népszavazásra sem a kérdésről”
- mondta Theresa May és hozzátette: az ország az EU elhagyására szavazott, a kormánynak és a parlamentnek így az a kötelessége, hogy ezt végrehajtsa.
Csütörtöki nyilatkozatában Theresa May hangsúlyozta, hogy véleménye szerint addig nem szabad aktiválni a kilépési folyamatot elindító mechanizmust, vagyis a Lisszaboni Szerződés 50. cikkét, amíg nem áll össze egyértelműen a brit kormány tárgyalási stratégiája. A belügyminiszter szerint ez azt jelenti, hogy az 50. cikket London az idei év vége előtt nem fogja aktiválni.
Boris Johnson az utolsó pillanatig várt a bejelentéssel, majd nemleges döntését azzal indokolta, hogy most olyan vezetőre van szükség, aki egyesíteni tudja a Konzervatív Pártot, de miután egyeztetett kollégáival, és felmérte a parlamenti erőviszonyokat, arra a következtetésre jutott, hogy ez a vezető nem lehet ő.
A csütörtöki bejelentések után kezdetét vette a választás procedúrája: először az alsóház konzervatív frakciója szűkíti le többfordulós szavazássorozattal két személyre a megválasztható indulók listáját, ezután a párt szavazásra jogosult 125 ezer tagja választja meg az új vezetőt, aki egyben be is költözhet a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalba.
Ha minden a jelenlegi tempóban halad, akkor már szeptember 9-én kiderült, ki lesz David Cameron utódja, ami szintén történelmi fordulatot hozhat, mert ha Theresa May kerül a Konzervatív Párt és a brit kormány élére, ő lenne Nagy-Britannia második női miniszterelnöke Margaret Thatcher után.
