Távkapcsolat vagy költözés?
by
Rengeteg dolog lehet indok arra, hogy valaki idegen országba akarjon költözni; politikai, gazdasági okok, tanulmányi vagy karriert érintő célok, rosszabb esetben menekülés a nem megfelelő életkörülmények vagy háború elől, vagy akár csak az új, izgalmas környezet. Aki azonban azért költözne el, hogy szerelmével együtt lehessen, ellentmondásos helyzetben találhatja magát. Ha egyébként nem tervezte feladni addigi életét, szokásait, hátrahagyni a munkáját, barátait, családját, nehéz meghozni a végleges döntést.
Néhány dolgot érdemes megfontolni, mielőtt az ember külföldre költözik, ahol az egyetlen biztos pontot partnere jelenti számára. Fontos tisztázni, hogy a cél az összeköltözés, vagy csak az, hogy a partnerek közelebb éljenek egymáshoz és lehetőségük legyen gyakrabban találkozni. Bármelyik mellett is döntsenek a felek, célszerű előre eltervezni, hogy a közös tevékenységeken kívül mi fogja kitölteni a költöző fél életét; mit szeretne dolgozni, hogyan tervezi felépíteni a saját életét az új országban. Ez döntő fontosságú lehet, hiszen ha a partnerén kívül semmi nem köti az új környezethez, az mindkettőjük számára veszélyes helyzet, egyoldalú függőségi viszony alakulhat ki, hiszen a partnernek vannak saját barátai, hobbijai, szokásai az adott országban, amelyeket még a másiktól teljesen függetlenül alakított ki.
Fontos kérdés az is, hogy a célország alapvetően vonzó-e a kiköltöző fél számára, vagy a jövőben szeretne párjával inkább máshová költözni, és ez a megoldás csak ideiglenes. Egy ekkora döntés meghozatala előtt a hosszútávú terveket is egyeztetni kell, nem elég azt látnunk, hogy a jövő hónapban már a párunk mellett akarunk lenni, azt is tudnunk kell, hogy utána merre szeretnénk haladni.
Végül, a legnagyobb boldogságban sem árt számolni a legrosszabb eshetőséggel; még indulás előtt érdemes átgondolni, hogy mi a teendő, ha mégis különválásra kerülne a sor. Megnyugtató lehet, hogy ebben az esetben általában megvan a lehetőség a hazaköltözésre. Ezért az eshetőségért azonban teljes felelősséget kell tudni vállalni; a kiköltözés mindig az egyén döntése kell, hogy legyen, nem (csak) a partneré, mert az esetleges szakítás után további konfliktusokat okozhat ha az egyik fél úgy érzi, a másikért adta fel korábbi életét, így az tartozik neki. A költözést csak akkor érdemes bevállalni, ha úgy érezzük, hogy ezt magunkért, és nem a párunkért tesszük!