Tudatos karácsony – így is lehet
Vannak, akik nem tudnak mértéket szabni maguknak, amikor beszerzőkörútra indulnak. Mivel megtehetik, összevásárolnak mindent, ami megtetszik, és abban a pillanatban jópofának tűnik. Az ötletszerű vásárlások után aztán majd kipukkad a szekrény, pillanatok alatt megunttá válik a valójában szükségtelen cucc, és az ezernyi kozmetikum egy része is lejár, beszárad, még mielőtt sorra kerülne. Ez a hozzáállás ajándékozáskor is megbosszulja magát. Amikor végigégnek a csillagszórók, és elkezdődik a csomagok kibontogatása, látványosan megmutatkoznak az elhamarkodott döntések következményei. A nagymama azért nem tud igazán örülni a legújabb keresztrejtvény-gyűjteménynek, mert tovább romlott a szeme, és előbb az új szemüveg beszerzésében kellene segíteni neki. Balázska meg hiába kapott egy szépséges faragott falovacskát, már elmúlt öt, így aztán képtelen lelkesedni érte. Lehet, hogy a filosz sógornak sem telitalálat a kibernetika rejtelmeit taglaló tudományos kötet, jobban örült volna, ha valami olyat olvashat, ami a filmművészettel kapcsolatos? A hugi meg azért nem örül a szilikonos edényfogónak, mert van már neki négy?!...
Az ilyen baklövéseket elkerülhetővé teszi az átgondolt költés – és nem költekezés –, pláne, ha közös ötleteléssel társul. Aki kipuhatolja, ki minek örülne a leginkább, mi az, amit amúgy nem vásárolna meg magának, de már rég vágyik rá, nem viszi bele magát ilyen helyzetekbe. Ha pedig összeállt a megajándékozandók listája, és a nevek mellett az, ki mit kapjon, már célirányosan indulhat el az ember, nem vesz felesleges, kényszeredett mosolyt, udvarias köszönömöt kiváltó dolgokat.
Hasonló a helyzet az élelmiszerekkel is. Ha megtervezzük, melyik nap mi legyen a menü – se kevés, se sok, beleértve az édességeket is –, annak egyszerre két előnye van. Kevesebb a valószínűsége, hogy degeszre esszük magunkat – aminek aztán kényszerű fogyókúra a vége –, és az „inkább több legyen, mint kevesebb” alapon elkészített, majd többnapossá korosodott ennivalót sem kell kidobni.
Van a tudatos vásárlásnak egy másik oldala is. Egyre többen fordítanak figyelmet arra, hogy minél kevesebb távoli országból érkezett zöldséget, gyümölcsöt, húst és tengeri halat, herkentyűt vegyenek, ezek helyett az idénynek megfelelő hazai, minél kevesebbet utaztatott termékeket keresik. Termelői piacból jó pár akad, és a nagy piacokon is ott vannak a kistermelők, akik közül sok ügyel a vegyszermentes termelésre. Aki ilyen módon gondolkodik a vásárlásról, egészségesebben étkezik, és közvetve, de maga is tesz a természetes környezetért, a gyakran hangoztatott fenntartható fejlődésért.
A tudatos megközelítés része az is, hogy megnézzük, miféle összetevőket rejt egy-egy csinosan becsomagolt termék, és visszatesszük a polcra azokat, amelyekben sok az E-betűs adalékanyag és a tartósítószer. Két napja lépett érvénybe Magyarországon az a rendelet, amely szerint az előre csomagolt élelmiszerek többségén kötelező feltüntetni, mennyi kalóriát tartalmaznak. (A korábban forgalomba hozott termékekre a szabály értelemszerűen még nem vonatkozik.) Ez is az egészséges táplálkozás része, és a nagy trakták idején különösen időszerű, hiszen a mondás szerint az vagy, amit megeszel.
Még egy megszívlelendő ötlet azoknak, akiknek megvan mindenük, és nem vágynak újabb dísztárgyra, bizsura vagy pulóverre: fontolják meg, hogy inkább csatlakoznak a Ne magadnak kérj ajándékot! akcióhoz. A Tudatos Vásárlók Egyesülete és a Jóügyekért.hu portál közös karácsonyi kezdeményezése azt szorgalmazza, hogy ezeknek az ajándékoknak az ellenértékét ki-ki inkább ajánlja fel egy civilszervezetnek. Ezzel maguk is tesznek a túlfogyasztás csökkentéséért, és segítik a hasznos munkát végző, ám sokszor szűkös költségvetésből gazdálkodó civilszervezetek tevékenységét.
