A lovasterápia kommunikálni is tanít
Lovasterápia alatt azokat az egyéni vagy csoportos foglalkozásokat értjük, amelyek a lovakkal eltöltött idő hatásait használják fel egyes betegségek eredményes gyógyításához. Az efféle kezelésmódot orvos javasolhatja megfelelő pszichológiai, fizikai, neurofiziológiai betegségek gyógyítására.
Magyar és külföldi kutatások igazolják azt a többség által is elfogadott véleményt, miszerint a háziállatok jelenléte az életünkben pozitív hatással van ránk. A két legismertebb terápiás állat a kutya és a macska, azonban a ló, mivel évezredek óta az ember segítőtársa, szintén remek eredményekkel szerepel a gyógyításra használt négylábúak között.
A lovasterápia ágazatai
A hippoterápiát főleg fizikoterápiás, rehabilitációs céllal szokták felírni a gerinc és a függesztőövek elváltozásai által kiváltott testtartási problémák javítására. A kezelések során a terapeuta lépésben vezeti a lovat, melynek mozgása pozitív hatással van az ember gerincére.
A gyógypedagógiai lovaglás a speciális nevelést igénylő gyerekek számára jelenthet nagy segítséget. Ezzel a gyógymóddal remek eredményeket lehet elérni autista, hiperaktív, látás- és hallássérült, részképesség zavaros, magatartásproblémás betegeknél. A kezelés a ló gondozásából, lovaglásból, a lóháton elvégzett gyakorlatokból áll, lépésben, ügetésben és vágtában is történhet.
A lovas pszichoterápia még nem még nem teljesen kidolgozott és nem is annyira elfogadott, mint a többi ágazat. Ennek a lényege tulajdonképpen annyi, hogy a ló már magával a jelenlétével is megindítja a gyógyulás folyamatát, ami az állat és az ember közötti kötődés révén jön létre.
Milyen eredményeket ér el és hogyan?
A ló természetes és harmonikus mozgása az ember medencéjén és gerincoszlopán keresztül a törzsizmokra és az egyensúly érzékeléséért felelős agyi rendszerek működésére hat, s ezzel javítja a mozgásérzékelést, az egyensúlyt és a kóros izomtónust.
A páciensek a kezelések során kénytelenek kapcsolatot kialakítani a lóval, a kezelést irányító szakemberrel, és csoportterápia esetén a csoport többi tagjával is. A betegek szociális hozzáállásában is változás figyelhető meg: fejlődik a kapcsolatfelvétel és a fenntartás képessége, javulnak a kommunikációs és interakciós képességek, illetve az érzelmi és akarati funkciók.
További hatásai a figyelem és a gondolkodás javulása, az önbizalom, az életöröm, az önkifejezés és a függetlenség érzetének megjelenése.
