Érdekesség


A XX. század ikonikus miniszterelnökei

Anglia több évszázados parlamentáris politikai gyökerekkel büszkélkedhet. Rengeteg képviselő és megannyi miniszter megfordult már a történelmire koptatott országgyűlési padokban, ám mégis a miniszterelnökök határozzák meg saját koruk politikai arculatát.

A bűnbak
Neville Chamberlain

A második világháborút megelőző megbékélés politika képviselője, ezért sokan őt teszik felelőssé a náci Németország megerősödéséért. 
Az 1869-ben született Chamberlain, ahogy apja és féltestvére is, a politikai pályán kötelezte el magát. Ám még ezelőtt – családja szűkös anyagi helyzete miatt – a Bahamákra utazott, ahol egy ültetvényt gondozott hat éven át. A vállalkozás végül kudarcba fulladt. Londonba visszatérve tizenhét évig egy hajógyártó cég alkalmazottja volt. Politikai pályára csak az első világháború idején lépett, negyvenes évei legvégén. 1922-ben egészségügyi miniszter lett, később a pénzügyekért volt felelős. 
1937-től konzervatív miniszterelnökké választották. Az 1938-as müncheni egyezmény aláírója, mely a Hitler uralma alatt álló Németországnak szolgáltatta a zömében németek által lakott Szudéta-vidéket, kitépve azt Csehszlovákia területéből. A Führer kihasználta Európa engedékeny hangulatát, s kettészakította Csehszlovákiát. Egy évvel később megtámadta Lengyelországot, mely a második világháborút kiváltó konfliktussá vált.

 

Az államférfi 1940-ben mondott le. Ekkor nemzeti egységkormány alakult Churchill vezetésével. A volt miniszterelnök sem vesztette el minden hatalmát. Továbbra is a konzervatív párt vezetője maradt, és a háborús kabinet tagjává választották.
Fél évvel lemondása után bélrákban halt meg. Hogy mennyire megviselték életének utolsó, zaklatott évei, kiolvashatók szeretett leánytestvéreinek írt érzelemgazdag leveleiből. 

Az átkozott nőszemély 
Margaret Thatcher

„Az átkozott nőszemély”, így nevezte őt az ellenzék, „Vasladynek” pedig a szovjet újságírók. Mrs. Thatcher 1979 és 1990 között volt Anglia konzervatív párti miniszterelnöke, ráadásul ő volt az első nő, aki ilyen pozícióba juthatott Angliában.


A közfigyelem elsőként 1970-ben vetült rá, amikor oktatásügyi miniszterként beszüntette az ingyenes iskolatejet. Metodista prédikátor lányaként szigorú, vallásos neveltetést kapott. Minden héten két könyvet kellett elolvasnia, és segítenie kellett apja élelmiszerboltjában is. Vegyésznek tanult, s egyedüliként a családjában diplomát is szerzett.
Miniszterelnöksége idején Anglia legnagyobb inflációját és legvérmesebb bányászsztrájkját kellett legyőznie, és tette is, mérhetetlen szívóssággal. 
Hogy véget vessen a személyét ért élcelődéseknek, a Nemzeti Színház logopédusához járt, hogy mélyítse túl magas hangját.
Férje, Denis Thatcher, nála tíz évvel idősebb gazdag üzletember volt, akinek ikreket szült. Családjuk hagyományos, konzervatív értékek szerint működött, ahol Mrs. Thatcher mindenben igazodott férje kívánságaihoz, és esténként meleg vacsorával várta. A politikai életben sem saját, hanem férje nevén vonult be, Mrs. Thatcherként. Ezzel is jelezte, interjúiban pedig ki is fejtette, hogy nem hisz a feminizmusban. Lemondása után a királynőtől elsőként nem saját, hanem férje nemesi rangra emelését kérte.

A két Vaslady: Golda Meir és Margaret Thatcher. Tel Aviv, 1976 április


Sokat tett a hidegháború felszámolásáért, bár Németország újraegyesítése, ahogy Anglia európai uniós tagsága ellen is, erősen fellépett. 
1984-ben járt Budapesten, a keleti nyitás szimbólumaként.

szerző: Tegdes Péter Tamás