Érdekességek a ritmikus gimnasztikáról
A balett és gimnasztikai elemeket ötvöző sportág káprázatos látvány kíséretében mozgatja meg a sportoló minden porcikáját. Bár eredete egészen az ókori Egyiptomig vezethető vissza, a versenysportok között kevesebb, mint száz éve van jelen. Történetében pedig számos érdekesség bújik meg, íme, néhány.
A sportág nevének eredete
Először modern gimnasztikaként, művészi tornaként, majd ritmikus sportgimnasztikaként nevezték, jelenleg használatos hivatalos megnevezése a ritmikus gimnasztika. A sportág moderálása és mindennemű szabályozása a Federation Internationale de Gymnastique (FIG) fennhatósága alá tartozik. A 60-as, 70-es években nagyobb hangsúlyt kapott a program művészi tartalma, míg a 2000-es években megjelent a nehezebben kivitelezhető mozdulatok alkalmazása, amelyek nagyobb rizikót és figyelmet igényeltek és ezzel nyomatékosabbá tették a program technikai részéért járó pontszámokat.
Először Budapesten
Hazánknak fontos szerep jutott a sportág történetében, ugyanis az első ritmikus gimnasztika világbajnokságot 1963-ban Budapesten tartották. Ekkor még csak egyéni számban lehetett indulni, majd 1967-től már csapatok is nevezhettek. 1978-ban Spanyolország szervezte az első Európa-bajnokságot, 1984-ben pedig olimpiai versenyszámmá vált, ahol a kanadai Lori Fung nyert programjával. 2017-ben Budapest ismét fontos szerephez jut: május 19-21 között hazánk rendezi az RG EB-t.
Versenyruházatra vonatkozó szabályok
A precíz mozdulatok és a pontos gyakorlat mellett a versenyzőknek tetőtől talpig meg kell felelniük a versenyszabályzatnak, amely előírja, hogy milyen lehet a versenyruha. A tornászok ruhájának testre simulónak kell lennie, hogy a bírók számára minden mozdulat jól kivehető legyen. A dressz lehet hosszú ujjú vagy ujjatlan, de a vékony pántos ruha nem megengedett. A nyakkivágás a szegycsont közepéig érhet, a ruha szoknya része pedig maximum a medence vonaláig. Ha a ruha bármelyik szabványnak nem felel meg, a bírók 0.30 pontot vonnak le. Így a lányok tervezéskor a dressz színében, anyagában és a zenével, gyakorlattal való harmóniában élhetik ki kreativitásukat.
A sportág legje
A ritmikus gimnasztika koronázatlan királynője és a sportág eddigi legeredményesebb versenyzője Jevgenyija Kanajeva. Az orosz sportoló tizenhétszeres világ- és tizenháromszoros Európa-bajnok, aki a londoni olimpián írt sporttörténelmet. Jevgenyijának sikerült az, ami előtte senkinek: megvédte olimpiai bajnoki címét, így kétszeres olimpiai bajnokként búcsúzhatott a sportágtól. Az új pontrendszer bevezetése óta pedig a mai napig ő az egyetlen, akinek a bírák tökéletesre – 30.000 pontosra – értékelték bemutatott gyakorlatát.
Élet az RG után
Médiaszemélyiség, író, politikus, akikről nem gondolnánk, hogy valaha a ritmikus gimnasztika sportágban jeleskedtek. Az 1996-os nyári olimpián elsőként megrendezett RG csapatszámban diadalmaskodó spanyolok versenyzője, Estela Giménez sportkarrierje végeztével műsorvezetőként helyezkedett el egy spanyol TV-nél. Yanina Batyrchina, többszörös Európa- és olimpiai bajnok orosz tornász író lett, és kiadott egy könyvet „Become Yourself” címmel, megváltoztatva ezzel számos ember életét. Alina Kabaeva orosz tornász egy olimpiai, 14 világbajnoki és 25 európa-bajnoki címmel a háta mögött a politika felé vette az irányt, és 2007-2014 között az orosz parlament képviselőjeként dolgozott.
Lélegzetelállító mozdulatok a ritmikus gimnasztika világából
Három bukfenc után a levegőben, lábfejjel elkapni egy karikát? Állóspárgában stabilan forogni? Gurítani egy labdát a testen, miközben kézzel egyszer sem érünk hozzá? Ezek, a laikus ember számára elképzelhetetlen mozdulatok a ritmikus gimnasztikázó tornászok mindennapi edzésének részét képzik. A május 19-21 között Budapesten megrendezendő RG Európa-bajnokság felnőtt magyar versenyzőit, Kis Alexandrát, Pigniczki Fannit és Váray Mírát kérdeztük a trükkös mozdulatokról és a kivitelezés nehézségéről.
Pigniczki Fanni: Véleményem szerint ez egy viszonylag könnyen kigyakorolható mozdulat, de valóban kell hozzá egy adottság, amivel a tornász képes a labdát a lábfejével (RG nyelvben pipával) stabilan tartani. Ezen kívül rá kell érezni a két láb közötti átadás technikájára. Miután ez meg volt, onnan már csak gyakorlás kérdése, hogy milyen valószínűséggel sikerül a gyakorlatot végrehajtani.
Váray Míra: Ez egy úgynevezett mesteri elem. A labda lábfejbe való befogására nem mindenki képes, így ehhez külön adottság kell. Ez a gyors és viszonylag egyszerű mesterik közé tartozik, többen is csinálnak hasonlót különböző fordulatokkal kombinálva.
Kis Alexandra: Ezt a mozdulatsort RG-s nyelven rizikónak hívják, nagyon nehéz és rengeteget kell gyakorolni, mire biztonsággal meg lehet csinálni. Ritkán szerepel ilyen a gyakorlatokban, mert tényleg nagyon extra. Itt leginkább arra kell figyelni, hogy a dobás nagyon pontos, a bukfencek pedig elég gyorsak legyenek, mert hanyatt fekvésben nem lehet javítani. Az elkapás része ezek után már csak "hab a tortán". Csak igazán sok gyakorlással kivitelezhető.
Pigniczki Fanni: Ez a rizikó Alina Maksymenko, ukrán tornász védjegye. Ennyi fordulattal nagyon kevesen tudják megcsinálni. Nagyon gyorsnak kell lenni miután feldobta a karikát, hogy legyen elég ideje felkészülni az elkapásra. A kigyakorlása, még kevesebb bukfenccel is több hónapot vesz igénybe. Ezt elsőkézből mondom, mert én is gyakoroltam egy ideig, de mivel nem ér annyi pontot, mint amennyire nehéz megcsinálni, ezért végül nem került be a gyakorlatomba.
Váray Míra: Ez egy testtechnikai elem, azon belül is egy ugrás. Ahhoz, hogy a tornász át tudjon haladni a karikán, a lábnyitásnak és a hajlásnak egyszerre kell történnie, és mélyre kell hajolni.
Kis Alexandra: Ez egy karika áthaladás ugrással, egy ideig az én gyakorlatomban is benne volt. Ennél a mozdulatsornál szintén figyelni kell a dobásra, de főleg az ugrásra, mivel arra kapjuk a több pontot. E kettő koordinációja eredményezi a látványos elemet. A dinamika és a pontosság a két kulcspont.
Ilyen és ezekhez hasonló lélegzetelállító gyakorlatokat láthat majd a hazai közönség május 19-21 között a budapesti ritmikus gimnasztika Európa-bajnokságon. A versenyt 18 év után újra Budapesten rendezik meg, a Papp László Budapest Sportarénában, ahol junior és felnőtt kategóriákban is szoríthatunk a magyar sportolókért.
Videók:
http://giphy.com/gifs/london-2012-rhythmic-gymnastics-son-yeon-jae-KaLBIp1ZYfOZa
http://giphy.com/gifs/ukraine-hoop-rhythmic-gymnastics-rG6NrkBQw6ltm
http://giphy.com/gifs/korea-hoop-rhythmic-gymnastics-wyt65J6vKPjOM
Fotó: Morvai Tamás
