Sport


Miért harapdálják az olimpikonok az érmeiket?

Az olimpia éremharapdálás nélkül olyan, mint a vasárnap rántott hús nélkül: elképzelhetetlen. De miért vált ikonikussá a mozdulat? 


Még mielőtt fény derülne az évtizedes miértre, le kell szögezni, hogy az érmek aranytartalma csupán egy százalék. Ez azért lényeges, mert az arany annyira puha, hogy a fog nyomot hagyna rajta, így valószínűleg már nem lenne akkora móka bekapni. Bizony, az első helyért járó érem is ezüstből van, de vissza a legendássá vált mozdulathoz.

Egy jó fotóért bármit vagy pusztán anyagellenőrzés?

Valójában sok oka lehetne, amiért minden sportoló, aki érmet szerez az olimpián, beleharap a medálba, de az igazság az, hogy a fényképészek fejéből pattant ki az egész.

„A fotósok rögeszméjévé vált ez a póz. Ikonikus beállásként tekintenek rá, és azt hiszik, hogy attól több képet el tudnak majd adni. Ha ők nem erőltetnék, szerintem egyetlen sportoló sem csinálná”

- árulta el a CNN-nek David Wallechinsky olimpiatörténész.

Létezik azonban egy másik magyarázat is, miszerint egyszer egy sportoló ráharapott az olimpiai érmére azzal a felkiáltással, hogy „Ez valódi?”. A kérdést ezernyi vakuvillanás követte, mert a fotósok „aranyosnak” találták a pillanatot, és megvolt a mozdulatban az a plusz, amitől egyedinek érezték a készült képet. Innentől kezdve a többi már történelem.

De akármi is legyen az éremharapdálás eredete, nem szabad túl komolyan űzni a dolgot, mert egy erősebb harapás és búcsút inthet a győztes egy darabjának. Így járt 2010-ben a téli olimpián a szánkós David Moeller, aki úgy ráharapott ezüstérmére, hogy kitört egy foga.