A köztársasági elnök hétfőn dönthet a CEU sorsáról
Ha nem vagy képben vagy lemaradtál valamiről, alábbi összeállításunkból most időrendben megismerheted az alig két hete kirobbant CEU-ügy minden állomását.
Március 28-án az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleménye arról tudósított, hogy szabálytalanságokat tártak fel több Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézménynél, s ennek kapcsán a kormány úgy döntött, „szigorítja, illetve pontosítja a magyar törvényeket, és kimondja, hogy az EU-n kívüli egyetemek csak nemzetközi egyezmény alapján folytathatnak képzést és adhatnak ki diplomát Magyarországon”.. A közlemény leszögezte azt is, egyetlen egyetem sem állhat a törvény felett.
„Súlyos szabálytalanságokkal működik Magyarországon a Soros-egyetem” címmel ugyanezen a napon arról írt az Origo hírportál, hogy „28 külföldi egyetem szabálytalanul, sokszor törvénytelenül működik Magyarországon”. Köztük említette a Soros György amerikai milliárdos által alapított Közép-európai Egyetemet, a CEU-t is.
Másnap Palkovics László oktatási államtitkár sajtóértekezleten közölte, hogy a jövőben akkor működhetne oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
A Közép-európai Egyetem elnök-rektora még aznap közleményben válaszolt, s ebben leszögezte: „A CEU teljes mértékben a magyar jogszabályoknak megfelelően működik. A tervezett jogszabályt diszkriminatívnak tartjuk, mivel közvetlenül a CEU-t veszi célkeresztbe”.
Az Egyesült Államok mély aggodalommal tekint a magyar kormány által (március 28-án) benyújtott törvénymódosítási javaslatra, amely súlyosan akadályozná a Közép-európai Egyetem (CEU) működését Budapesten - írta a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában.
Március 30-án az Oktatási Hálózat nyílt levélben állt ki a CEU mellett. Álláspontjuk szerint a felsőoktatási törvény módosítása ellehetetlenítené az intézményt. A szervezet a javaslat visszavonására szólított fel, s emlékeztetett arra, hogy a CEU a honi akadémiai élet egyik legjelentősebb és nemzetközileg is legsikeresebb műhelye.
A Financial Times március 30-án megjelent online cikkében annak a véleményének adott hangot, hogy Magyarország vitába keveredett a Soros György által alapított egyetemmel, s ezért dolgozta ki azt a törvényjavaslatot, amely akár bezárásra is kényszerítheti az intézményt. Orbán Viktor, kormányfő, aki valaha a Soros-ösztöndíj kedvezményezettje volt, mióta 2010-ben visszatért a hatalomba, folyamatosan növeli szorítását a politikai intézmények, média és gazdaság felett.
https://mno.hu/belfold/nemzetkozi-ossztuz-zudult-orbanra-a-ceu-miatt-2392572
Orbán Viktor március 31-én, a Kossuth Rádió szokásos péntek reggeli adásában szólalt meg először a témában. Közlése szerint a „Soros-egyetem” jövője az amerikai-magyar kormányközi tárgyalásokon múlik. A kormányfő emlékeztetett arra, több külföldi egyetem is szabálytalanul működik, köztük „Soros György egyeteme is”. Hangsúlyozta azt is, hogy Magyarországon még egy milliárdos sem állhat a törvények felett, majd hozzátette: „a csalás az csalás, akárki követi is el”.
A CEU közleményben reagált a miniszterelnök nyilatkozatára, kijelentve, hogy Orbán állításával ellentétben Magyarországon nincs érvényben olyan törvény, amely megköveteli, hogy az egyetemek származási országukban is folytassanak képzést annak érdekében, hogy Magyarországon diplomát adhassanak ki. A közlemény hangsúlyozta: a CEU, mely 25 éve vesz részt a magyar felsőoktatásban, jogosult arra, hogy magyar és amerikai diplomát adjon ki.
Ezen a napon a Magyar Tudományos Akadémia is nyilatkozott a CEU-ügyről. A Magyar Narancsnak küldött közleményben szolidaritást vállalt a CEU mellett. Időközben több mint 150 európai és amerikai tudós, köztük 14 Nobel-díjas állt ki nyílt levélben a CEU mellett hangsúlyozva, hogy a tervezett törvénymódosítás veszélyezteti az egyetem akadémiai szabadságát..
Április 2-án, vasárnap került sor a CEU melletti első demonstrációra. A menet a „szabad ország, szabad egyetem” jelszót skandálva a Budapesti Corvinus Egyetemtől indult, megállt a CEU Nádor utcai épületénél, majd a beszédek elhangzása után a tömeg a parlamentegészen a Kossuth térig menetelt. A szervezők becslése szerint nagyjából tízezer ember, diákok, egyetemi előadók, civilek, valamint civil és oktatási szervezetek képviselői jelentek meg, hogy tiltakozzanak a felsőoktatási törvény módosítása ellen.
Április 3-án, hétfőn Orbán Viktor a Parlamentben tartott sajtótájékoztatót. Bejelentette, hogy a magyar kabinet és az Egyesült Államok kormánya tárgyalni fog a Közép-európai Egyetem ügyében. „Jó szándék fogja vezetni a magyar kormányt és bizonyára az Amerikai Egyesült Államok kormányát is, tehát nincs ok arra, hogy bárki ideges legyen. Majd tárgyalunk az amerikaiakkal, hogy ők mit szeretnének” – fűzte hozzá.
Szintén hétfőn tartották meg a Magyar Rektori Konferenciát, amely szerint jogosnak tekinthető az a kormányzati igény, hogy a külföldi intézményekre egyértelmű szabályozást vezessenek be Magyarországon, de ez nem eredményezheti magas színvonalú képzési és kutatási tevékenységet folytató intézmények bezárását. A konferencia a jogszabály hatályba lépését 2019 szeptemberére tolná ki.
Április 4-én, kedden Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a felsőoktatási tervezet benyújtója nyilatkozott. Szerinte a külföldi egyetemek ügyében javasolt törvénymódosítás a magyarok érdekeit szolgálja, az új szabályok betarthatóak.
Az Országgyűlés április 4-én, kedd reggel vitatta meg a törvényjavaslatot, és kora délután a képviselők többségének támogatásával, 123 igen 38 nem ellenében meg is szavazta a CEU-ról szóló törvényt. A Fidesz és a KDNP igennel, az MSZP és az LMP nemmel voksolt. A Jobbik és a DK nem szavazott.
http://www.parlament.hu/irom40/14686/14686.pdf
Az Egyesült Államok a továbbiakban is szót fog emelni a Közép-Európai Egyetem (CEU) függetlenségéért és háborítatlan magyarországi működéséért - közölte az amerikai nagykövetség a szavazás délutánján. A közlemény szerint az Egyesült Államok csalódással értesült arról, hogy a Közép-Európai Egyetemet "célba vevő" törvényt gyorsított eljárással elfogadták.
Maria Vassilakou, bécsi főpolgármester-helyettes szívesen látná a saját városában a CEU-t. "Amennyiben az intézmény új helyet keres, úgy szívesen meghívnám a Soros-egyetemet Bécsbe"– mondta a Kurier című osztrák lapnak.
Christian Kern osztrák kancellár telefonon tájékoztatta Soros Györgyöt a CEU Bécsbe költöztetésének tervéről, ő azonban azt közölte, hogy ilyen döntést egyedül a CEU hozhat, s mint hozzáfűzte, tudomása szerint a CEU-nak nem áll szándékában elköltözni Budapestről.
Előzőleg egyébként Gheorghe Falca, Arad polgármestere is tudatta, hogy örömmel látná városában a hírneves tanintézményt.
Április 5-én az Európai Bizottság is aggodalmát fejezte ki az ügyben. Carlos Moedas, portugál biztos szerint a törvény közvetlenül szemben állhat a tudományos kutatás szabadságával és a nyitottság közös értékeivel.
Április 6-án, csütörtökön volt kormányfők, professzorok és más vezetők sürgették kiállásra az Európai Bizottságot és az EU-s tagországokat a magyar felsőoktatási törvény módosítása ellen.
Az USA-ban tartózkodó Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora a The Chronicle of Higher Education című lapnak adott pénteki interjújában közölte azt, hogy az amerikai külügyminisztérium tisztségviselőket küld Budapestre a jövő héten. Kifejezetten a CEU miatt érkeznek a fővárosba, mondotta, de további részleteket nem árult el látogatásukról.
Az értesülést a budapesti amerikai nagykövetség így pontosította Hoyt Yee, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára április 10-én és 11-én Magyarországra látogat, hogy a kétoldalú kapcsolatok számos eleméről tárgyaljon magyar kormánytisztviselőkkel, beleértve az amerikai egyetemek magyarországi működésének folytatását fenyegető új magyar törvénnyel kapcsolatos amerikai aggodalmakat. Az amerikai illetékes budapesti tartózkodása során a civil társadalom képviselőivel is találkozik.
Forrás: MTI
