Szabadon felhasználhatóvá váltak Bartók művei

A 70 éves szerzői jogi védelem lejártával Szerb Antal és Pietro Mascagni alkotásai is közkincsbe kerültek.

Január 1-jétől szabadon felhasználhatóvá válnak Bartók Béla művei, mivel lejár a szerző halálától számított 70 éves szerzői jogi védelem. Január elejétől közkincsbe kerülnek más olyan alkotók munkái is, akik 1945-ben hunytak el – mint Szerb Antal vagy Pietro Mascagni.

Számos alkotó szerzői jogi védelme szűnik meg január elején, egyebek mellett Bartók Béláé (1881-1945), aki a XX. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Nemcsak a magyar és az európai, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is kiemelkedő jelentőségű alkotó. A Pesti Zeneakadémián tanult, majd a Zeneakadémia és később a Néprajzi Társaság támogatásával gyűjtötte a magyar népzenét – e munkájában Kodály Zoltán is közreműködött –, valamint kutatta a Kárpát-medencei és a távolabbi népek népzenéjét is, így létrehozta az összehasonlító népzenekutatást. A népzene jelentős hatást gyakorolt kompozíciós stílusára.

Színpadi művei:

A kékszakállú herceg vára (1911)

A fából faragott királyfi (1914-1916)  

A csodálatos mandarin (1918-1919)

A második világháború elől az Egyesült Államokba menekült, ahonnan már nem tudott hazatérni. 1945-ben halt meg New Yorkban.

forrás: http://www.historicsaranaclake.org/uploads/1/1/2/1/11219947/9837019.jpg?331

Bartók művei 2016. január elsejétől szabadon felhasználhatóvá váltak, bár a jelenlegi szabályozásoknak megfelelően még maradt két jelentős megkötés.

Az egyik, hogy az európai uniós szabályok szerint a többszerzős darabok esetében a hetven éves védelmi időt az utoljára elhunyt szerző halálától kell számítani (Bartók esetében ilyen a három színpadi mű).

A másik fontos kivétel, hogy az amerikai jogi szabályozás az európaitól eltérő, ezért Bartók késői, Amerikában komponált művei ott továbbra is védettek maradnak.

forrás: http://2.bp.blogspot.com/-euv4_mIL8lA/TZ9DLoLikfI/AAAAAAAACKQ/Ta46lmX8Fog/s1600/Bartok_Cmp.jpg        

„A védelmi idő lejártának sajátos, kettős hatása van. Egyrészt a művek felhasználói könnyebben tudják kiadni, előadni a műveket, ez a pozitív oldal. Ugyanakkor a szerzői jog kizárólagosságának elveszésével a vállalkozók kevésbé ösztönzöttek a kiadásra, hiszen azonos című, olcsóbb, de gyengébb minőségű kiadványokkal kellhet versenyezniük. Bartók egy igazi klasszikus, ezért az ő esetében a jövőre induló, kiemelt minőségű magyar-német kottaösszkiadás-sorozat kivételt jelent. De az olcsóbb, egyszerűbb kivitelű kiadványokkal érdemes lesz vigyázni" – mondta Tóth Péter Benjamin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója. „Az életmű, és az egyes művek szerzői formában történő megőrzése mindeddig a mi vállunkon nyugvó felelősség volt. E felelősséget a szerzői jogok lejártával a mindenkori felhasználók viselik majd. A Bartóktól oly sokszor hangoztatott idézet Bartók művei használatakor kell, hogy érvényes legyen leginkább: „Csak tiszta forrásból!” Vagyis: csak tiszta, Bartóktól származó, eredeti forrásból!” – mondta el Vásárhelyi Gábor, Bartók Béla jogutódja.