A brit miniszter első munkanapján majdnem megváltotta a világot
A riválisok mennek, a támogatók jönnek, gyakorlatilag pillanatok alatt átszerveződött a brit politikai szféra, és az utóbbi évtizedek legnagyobb mértékű nagy-britanniai kormányátalakítása zajlott le, ami már az Európai Parlament elnökének is szúrja a szemét.
May nem sokat teketóriázott, a kinevezését követő napon menesztette Michael Gove igazságügyi minisztert, aki maga is jelöltként indult a választáson. Az igazságügyi minisztérium élére Liz Truss eddigi környezetvédelmi, élelmezésügyi és vidékfejlesztési minisztert nevezte ki. Liz Truss helyére pedig az az Andrea Leadsom került, aki May elsőszámú vetélytársa volt, legalább egy hétig.
Az igazságügyi tárca élén történt személycsere a csütörtökön bejelentett legnagyobb horderejű váltás a brit kormányban. Gove már ideje korán kiesett a versenyből, csütörtökön pedig May menesztette az igazságügyi tárca éléről is, és nem kis meglepetést okozva Johnsont kinevezte külügyminiszterré.
Az átalakítás minden tárcára kihatott. Philip Hammond a pénzügyminisztérium élére került, aminek volt vezetője George Osborne -aki 2010-től töltötte be a pénzügyminiszteri tisztséget, és Cameron első számú szövetségese volt- már nem tagja az új kabinetnek. Az első hírek szerint ő maga mondott le tisztségéről, ám kiderült, hogy Theresa May menesztette. Ez utóbbira számítani lehetett.
De nem csak Osborne maradt ki az új brit kormányból, hanem John Whittingdale eddigi kulturális miniszter, Theresa Villiers, az észak-írországi ügyek volt minisztere, Stephen Crabb, aki Cameron kormányában a munkaügyi tárcát vezette, valamint Nicky Morgan eddigi oktatásügyi miniszter.
1960 óta nem volt erre példa
Ekkora mértékű kormányátalakítása nem volt példa a ’60-as évek óta Nagy-Britanniában, ami nem csak a választópolgárokban, hanem az Európai Parlament elnökében is felvetett néhány kérdést.
Martin Schulz szerint a kormány összetétele azt mutatja, hogy nagyobb hangsúlyt kap majd a toryk belső összetartása, mint az ország jövőjének alakítása - vélekedett.
Szerinte ez a "veszélyes ördögi kör", kárára lesz az Egyesült Királyságnak és Európának is.
„Sajnálatos módon ezt eredményezte a szerencsétlen kimenetelű uniós tagságot elutasító brit népszavazás”
- hangsúlyozta Schulz, hozzátéve, hogy most a politikai taktikázás és nem az ország jóléte van fókuszpontban.
Ezt May hirtelen kormányátalakítása alá is támassza. A szokatlanul gyors tempóban lezajlott választás, talán szokatlanul gyors változásokat igényel, de lehet 24 óra alatt jó döntést hozni? A Brexit referendum óta ez kérdőjeles…
