Ez az év más, mint a többi – így karácsonyozik Görög Zita
Más lesz az idei karácsony, mint a korábbiak, vagy épp hogy nem szeretnél változtatni a jól bevált dolgokon?
Lesznek azonosságok, de több mindenen változtatni fogok, mert tanultam az előző év hibáiból. Tavaly nem sikerült igazán jól az ünnep, estére annyi volt bennem a feszültség, hogy még el is sírtam magam. Családi ebédre készültünk, de a vidékről érkező szüleim elkéstek. Csak kapkodva tudtak enni, hogy le ne késsük a gyerekek betlehemes játékát, ráadásul a párom is elakadt édesanyjával a dugóban. Szóval minden másként történt, mint ahogy elképzeltem, estére hullafáradt voltam, tele feszültséggel. Akkor fogadtam meg, hogy ez többet nem fog megismétlődni.
Mi a leglényegesebb változás az idén?
Ahogy minden évben, idén is különböző helyekről érkezik a család egyik fele. Annak érdekében, hogy ne ismétlődjön meg a tavalyi rohanás, és kényelmesen, nyugodtan teljen a karácsony, most nem ebédre, hanem vacsorára gyűlünk össze nálunk. Délután háromkor a templomban találkozunk, ahol a gyerekek, a kisfiam és a társai idén is előadnak egy betlehemi játékot. Indulás előtt beteszem a sütőbe a diós kacsát és a csirkét, hogy mire hazaérünk, frissen, melegen várjon bennünket.
Minden fogást te készítesz el?
Most ez is egyszerűbb lesz, részben azért, mert sikerült a teendőket jobban megosztani. A cipekedésben és az innivalók beszerzésében sokat segít a férjem, és mivel nem szerettem volna egész nap sütni-főzni, a menü egy részét, a kocsonyát és a töltött káposztát megrendeltük. Az előbb említett kacsához és csirkéhez az öcsém állítja össze a burgonyasalátát, a vacsorát a nagymama finomságaival és a kislányommal közösen készített mézeskalács sütikkel zárjuk. A tálalás svédasztalos lesz, így mindenki akkor eszik, amikor megéhezik. Számítok rá, hogy a gyerekeknél ez később következik majd be, annyi szaloncukrot fognak enni…
Hogy állsz az ajándékokkal és a csomagolással?
Egyszerűségre törekedtem ezen a téren is. Nálunk neten jön a Jézuska, ugyanis a világhálóról szerzem be a gyerekek játékait. Ez így sokkal egyszerűbb, nem kell a meglepetések után talpalni, sorban állni. Szerencsére időben sikerült beszerezni a többiek ajándékait is. A csomagolás most szintén újszerű, sőt egyedi lesz: egy véletlen ismeretségnek köszönhetően az ajándékok gyönyörű textilzsákokba kerülnek. Az ötlet azért is nagyon jó, mert amellett, hogy a zsákok mutatósak és újra fel lehet őket használni, nem kellett csomagolópapírt sem vásárolni, ami aztán egyből a szemétbe kerül.
Neuralgikus pont szokott lenni a díszítés is.
Nálunk már két hete karácsonyi díszben pompázik a ház. A fenyőfát az utolsó héten vesszük meg és díszítjük fel. Ebből most a gyerekek kimaradnak, mert az ünnep előtti napokat az apukájukkal töltik.
Minden évben más ruhába öltözik a fa, vagy ugyanazok a díszek kerülnek rá?
Állandóan bővül a készlet, mert a gyerekek mindig új, saját készítésű kerámiafigurákkal lepnek meg. A díszeink egyébként is gyönyörűek, különösen a keramikus barátnőmtől kapott kis szívecskéket kedvelem. Édességet azonban nem teszek a fára, mert gyerekkorom karácsonyaira a szaloncukorevés alaposan rányomta a bélyegét.
Mi számít az est fénypontjának?
Van egy nagyon fontos hagyomány nálunk, amelyet még anyukám indított útjára. Egy hatalmas piros alma közepét kivájom, és beleteszek egy gyertyát. Amikor valamennyien együtt vagyunk, meggyújtjuk a gyertyát, és eléneklünk egy dalt. Ezután annyi részre osztjuk az almát, ahányan vagyunk, hogy jövőre is együtt tartson bennünket. Külön rituáléja van az ajándékozásnak is. A gyerekek elbújnak, és csak akkor jönnek elő, hogy megnézzék, mi minden várja őket a karácsonyfa alatt, ha meghallják a várva várt dallamot. Ezt egy kedves figura, egy zenélő hóember játssza.
