Érdekesség


Budai kávéházak és a kávé

Az irodalmi kávéházak történelme mindenki számára ismert, amely többnyire Pesthez kötődik annak ellenére, hogy 1880-ban az akkori 168 kávéházból 41 Budán működött. Kisebb megingások után még 1944-ben, a kávéházi kultúra alkonyán is közel negyede Budán volt található.

 

Kisebb megingások után még 1944-ben, a kávéházi kultúra alkonyán is közel negyede Budán volt található.

 

Az egyik legrégebbi, folyamatosan működő cukrászda, amely kávét is kínált, szintén Budán található, ez a Ruszwurm, amely már 1827 óta várja vendégeit, a mai napig.

 

Az első feljegyzett magyarországi kávészállítmány Budára érkezett meg 1579-ben, egy Bechram nevű kereskedő által. A kávéval alapvetően a törökök ismertették meg az itt élőket, maga a kávé szavunk is a török kahve szóból származik. És minden bizonnyal tőlük lesték el a kávéfőzés tudományát a magyar emberek. Eleinte csak a kahvedzsik főzték, szigorúan csak a törököknek, majd szép lassan felpuhult ez a szabály és más vándorkereskedők is árusították a „fekete vizet”.  Az első kávéházhoz hasonló üzlet, amit hivatalosan is annak tartunk, 1729-ben nyílt meg a mai Régiposta utcában.

 

A kávéházak mindig fontos szerepet töltöttek be az irodalmi életben és kultúrában. Az ismert és híres pesti kávéházak, mint a Pilvax, a New York, vagy a Centrál mellett a budai oldalon is találunk számos ikonikus törzshelyet, amelyek színes irodalmi múltra tekintenek vissza.

A Váralagút két oldalán állt a Philadelphia és a Lánchíd, mind a kettő kiemelt szerepet töltött be a magyar kávéházi- és irodalomtörténetben.

 

A régi Krisztinaváros arculatához két dolog tartozott elválaszthatatlanul, a templom és a Philadelphia. A kávéház 1898-ban nyitotta meg kapuit, és hamar Buda legpatinásabb kávézójává vált. Tulajdonosa eltűnt barátjáról az utolsó hírt Philadelphiából kapta, így lett a kávézónak is ez a neve. Olyan ismert irodalmi személyek fordultak meg itt, mint Krúdy Gyula, Babits Mihály, Márai Sándor vagy éppen Szabó Dezső, aki írásait ’Kelt Philadelphia’ mondattal zárta. Ady Endre is gyakori vendég volt, és előfordult, hogy itt is aludt, az egyik hátsó szobában toltak neki össze székeket.

 

A Lánchíd is meghatározó kávéház volt, amely az alagút másik oldalán helyezkedett el, a Fő utca 2. szám alatt. Az Ybl Miklós tervei alapján készült kávéház 1870-ben nyitotta meg kapuit. Közönsége főleg arisztokratákból és tisztviselőkből állt, többek között a főpolgármester és a rendőrfőkapitány gyakori vendég volt itt. Az 1890-es évektől kezdett irodalmi kávéházzá alakulni, amelyet Gárdonyi Géza, Mikszáth Kálmán, és Bródy Sándor is szívesen látogatott. Azonban igazi fénykorát az 1930-és években élte a kávéház, amikor a Nyugat szerkesztősége ülésezett ott.

 

A kávé a történelem során mindig is fontos szerepet töltött be az irodalmi életben és a szociális, politikai, és kulturális életben. Néha a háttérbe szorult, máskor pedig előtérbe került ez a nem mindennapi ital.

 

Rövid kis budai kávézó körképünket a Starbucks állította össze.

 

Fotók:

Starbucks

indafoto.hu

hu.museum-digital.org

Lánchíd kávéház 1873-1879 között Fotoː Fortepan