Hírek HU


Korabeli interjúk az 1956-os menekültekkel

Néha, mivel egészen fiatal korunktól minden évben újra és újra meghallgatjuk az 1956-os események történetét, hajlamosak vagyunk alábecsülni. Számunkra magától értetődő, hogy megtörtént, a valóságban azonban akkora horderejű megmozdulásról van szó, hogy még a Columbia Egyetem is foglalkozott vele.

A Columbia Egyetem 1957 és 1958 között egy Magyarországról szóló kutatási projektbe kezdett, melynek keretein belül magyar felnőtt és gyerek menekültekkel készítettek interjúkat. A kutatás középpontjában a háború utáni magyarországi társadalmi, gazdasági és politikai trendek álltak, 1956-ig bezárólag. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján mintegy 600 interjút vettek fel az eruópai és amerikai menekülttáborokban.

A módszer a következő volt: az alanyokkal egyénenként két-három napig tartó, irányított kérdéseken alapuló mélyinterjúkat készítettek. A kérdések a mindennapi életre, életszínvonalra, munkakörülményekre, társadalmi, kulturális és értékrendváltásokra vonatkoztak.

Nézzünk hát néhány részletet ezekből az interjúkból.

139. Alany, 19 éves, férfi, tanuló

1a kérdés

A válaszadó a forradalom kitörése előtt egy nappal beszélt egy francia rokonával. Ez a hölgy valamikor a ’30-as években volt Magyarországon, és a válaszadó megkérdezte, hogy szerinte mi a különbség a jelen és a múlt hangulata között. A válasza az volt, hogy úgy érezte teljességgel megváltozott. A jelenben eluralkodott valamiféle nyomottság, szürkeség, nyugtalanság. „A félelem már jóval azelőtt észlelhető, hogy bármi is történne.” Mielőtt a hölgy Magyarországra jött volna, beszélt egy francia kommunistával, aki azt mondta neki: „Na most meglátod, milyen a való élet”. A válaszadó szerint ez pontosan az, amit minden nyugatinak tudnia kell rólunk, hogy Magyarországon az utolsó évtizedben nem volt élet.

2a 

A folyamat (az ’56-os forradalom) Sztálin halálával kezdődött, ennek következményeként a kormány megpróbált minél inkább nyugat felé húzni, de a már elindult folyamatokat nem lehetett  megállítani.

2c

Mikor Nagy Imre került az ország élére, a hangulatot már sokkal inkább úgy lehetett volna leírni, hogy „Valami hamarosan történni fog”

2g

A helyzet már nevetséges volt: Rajkot leváltották, de Rákosinak még mindig volt hatalma. Mindenki arra számított, hogy a XX. Kongresszuson lefektetett dolgok után le fogják váltani, ám ez nem történt meg. A párt elítélte Rákosi politikáját, de le már nem váltotta.

3a

A forradalom kezdeményezői a diákok voltak, minthogy az életszínvonaluk akkoriban rendkívül alacsony volt. Elégedetlenek voltak a gazdasági helyzettel is, de sokkal a spirituális buktatókkal, amikbe beleütköztek bármerre is fordultak. A fiatalok szabadságot követelnek, és a kommunisták ezt egyáltalán nem adták meg.

Annyi leninizmust, bolsevizmust és marxizmust tanultak, hogy a saját szakjukra már nem is maradt idő.

3c

A válaszadó nem tudta megindokolni, hogy miért akkor tört ki a forradalom, amikor.

4g

A legfontosabb szlogenek ezek voltak: „Az oroszok menjenek haza” „Szabad választásokat”

4i

A forradalom 100%-ig kommunizmus ellenes volt.

7d

Mikor az oroszok november negyedikén visszajöttek, a Kerepesi úti barakkokban lévő katonákat hazaküldték. Ám ők inkább szétszóródtak különböző szabadságharcos csapatokhoz, és nem adták fel.  

8r

Egymás között nem volt semmiféle diszkrimináció. Az emberek akik vállt vállvetve harcoltak gyakran egymás nevét sem tudták. Ez nagyon szép dolog.

10b

A Szabad Nép folyóiratból Népszabadság lett, és megesküdtek, hogy soha nem fognak igaztalant állítani. Ezzel egyértelműen nem lettek a legnépszerűbbek, azonban érdekesek igen.

A teljes interjút itt találjátok. További archív dokumentumokat, pedig az Osa Archív weboldalán.

Képek: fotomuveszet.net